Egy svájci cég, a Cropix azon dolgozik, hogy pontosítsa a radarműholdas adatok alapján meghatározott vegetációs index (Enhanced SAR Vegetation Index, ESVI) számítási módját. A kalibrációhoz a Copernicus program Sentinel-1 műholdjaitól származó adatokat használnak, tesztterületekként pedig 31 magyarországi meteorológiai állomás környékét figyelik. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy sikerül pontosabban előrejelezni a szárazság hatását, és segítséget nyújtani a megfelelő mezőgazdasági biztosítási terv kialakításában. A jelenleg alkalmazott biztosítási algoritmusok időjárási állomások adatain és a sokéves átlagméréseken alapuló módon igyekeznek megállapítani, hogy mi számít aszálynak, mikor következik be egyáltalán a káresemény, és mekkora biztosítási összeg jár. A módszer nagyon hasznos ott, ahol működik a közvetlen közelben meteorológiai állomás, de azoktól nagyobb távolságban a helyzet igencsak különböző is lehet. Hiszen a csapadék eloszlása térben nem egyenletes, a talaj víztároló képessége is változik helyről helyre, ahogyan a talajvíz szintje sem mindenhol ugyanakkora.
A biztosítási káresemények megállapításához valamilyen küszöbértékeket határoznak meg. Például ha a május közepe és június vége közötti időszakban bármely 6 hét leforgása alatt legfeljebb 10 mm csapadék hullik, akkor a gazdálkodó jogosult a kártérítésre. Egy fejlettebb, a meteorológiai mérési adatokat és műholdas távérzékeléssel szerzett információkat együttesen alkalmazó módszer kidolgozása pontosíthatja az eljárást, ami minden szereplőnek – a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is – az érdeke.
A vizsgált területeken rendelkezésre álltak időjárási állomások mérései, valamint a Copernicus nyílt adatpolitikájának köszönhetően a Sentinel-1 műholdradaros mérések. A radaros módszer nagy előnye, hogy időjárási viszonyoktól és napszaktól függetlenül elvégezhetők a megfigyelések. A Sentinel-1 műholdpáros tagjai ugyanabból a repülési irányból (északról délre, valamint délről északra haladva) 6 naponta végeznek méréseket egy adott terület fölött, a felszíni felbontásuk 20 m-es. A Cropix szakemberei által számított és a meteorológiai mérésekkel kalibrált ESVI értékek alkalmasak a zöld növényzet tömegének meghatározására és a biztosítási algoritmusok támogatására. A 31 magyarországi meteorológiai állomáson óránként mért adatokat részben 2005-től, más esetekben 2010-től vették figyelembe. A lehulló csapadék és a párolgásra jellemző adatok alapján modellezték a rendelkezésre álló víz mennyiségét, a talajviszonyoktól függetlenül, 48 napos időszakokon át. A Sentinel-1 adatok 2014 őszétől kezdve álltak rendelkezésre, a tanulmányhoz 2015 elejétől 2019 végéig alkalmazták azokat. Az eredmények azt is megmutatták, hogy a földeken a biomassza mennyisége nem közvetlenül a csapadékmennyiség függvénye. Bár öt év nem túl hosszú idő a tesztelésre, az már létható, hogy a vegetációs index kalibrációja lehetséges olyan módon, hogy az a szárazságra jellemző értéket szolgáltasson. A módszer célja nem az időjárási adatok kiváltása, hanem azok kiegészítése, a hagyományos és radarműholdas módszerek előnyös kombinálása regionális léptékben.
Kapcsolódó linkek:
- Sentinel-1 adatokkal a pontosított vegetációs indexért (ESA)
- Baja és a Gemenci erdő az apadó Dunánál (Sentinel blog, 2018. október)
- Hortobágy: tavalyi és idei szárazság (Sentinel blog, 2018. szeptember)
- Szántók színesben (Sentinel blog, 2020. január)