Houston a maga több mint kétmillió lakosával Texas állam legnagyobb, de az egész Amerikai Egyesült Államok negyedik legnépesebb nagyvárosa. Most a Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdpárosának egyik tagjával 2019. június 21-én készült képen mutatjuk be a metropolist és környékét. Hűséges olvasóink talán még emlékeznek, hogy 2017-ben egy blogbejegyzésünkben már „jártunk” Houstonban, nem sokkal azután, hogy az emlékezetes Harvey hurrikán is ott járt. Méghozzá akkor is Sentinel-1 adatok voltak segítségünkre. Nem csak a hurrikánt követő özönvízszerű csapadék nyomán keletkezett elöntést tudtuk szemléltetni, de a kaliforniai hidrológiai tudományok központja (Center for Watershed Sciences) kutatóinak felkérésére segítséget is nyújtottunk Houston és tágabb környezetének elöntéstérképe létrehozásában, az elérhető legfrissebb Sentinel-1 műholdfelvételek alapján. A radaros megfigyelések nagy előnye, hogy ilyen időjárási körülmények között sincs akadálya a felszín feltérképezésének.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nyomán most itt bemutatott, 2019-es Sentinel-1 radarkép érdekessége, hogy a színezéséhez felhasználták a radarhullámok polarizációs tulajdonságait. Vagyis a műholdas radarmérések nem csak a visszaverődő jel intenzitásával, hanem a polarizációs tulajdonságokkal is segítenek a felszín tulajdonságainak tanulmányozásában. (Nem is említve az interferometrikus módszert, amikor a különböző időpontokban mért fáziskülönbségek alapján a felszín mozgására vonatkozó információ is szerezhető.)
Az alábbi, egy időpontban, de két különböző polarizációban készült Sentinel-1 radarfelvétel kombinálásával előállított színes képen a sűrűn beépített városra jellemző épületek a fehér és szürke árnyalataiban tűnnek ki, míg sárgás színűek a környező földek, sötétkék pedig a víz. A kép alsó részén a legnagyobb vízfelület a Mexikói-öböl egy részlete.
A szubtrópusi éghajlatú, alacsony tengerszint feletti magasságban elterülő Houston környékére jellemzők a vizek: a folyók, tavak és öblök. A kép közepe táján, nyugatról keleti irányba szeli át a várost a közel 100 km hosszú Buffalo Bayou, mielőtt a Galveston-öbölbe torkollik. Ez 55 km hosszú és 30 km széles, de kiterjedéséhez képest meglehetősen sekély: átlagos vízmélysége csak 2 m körüli. Houston kikötője az öböl északnyugati partjánál fekszik. Ez a világ legforgalmasabb tengeri kikötőinek egyike. A hajók fényes foltjai pedig jól kivehetők a radaros műholdképen, egészen a Mexikói-öbölig (a kép jobb alsó sarkában).
Houston hamis színezésű Sentinel-1 radaros műholdképe az ESA földmegfigyelési videósorozatának egyik februári epizódjában. A filmben röviden megemlítik, hogy itt, a Galveston-öböltől nyugatra működik a NASA Johnson Űrközpontja, itt képzik az amerikai űrhajósokat (sőt alkalomadtán az európaiakat is), és itt található a nevezetes irányítóközpont, ahonnan jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson folyó tevékenységet felügyelik. (Forrás: ESA)
Kapcsolódó linkek:
- Houston Sentinel-1 műholdképen (ESA)
- Houston (Wikipédia)
- Harvey Houstonban járt (Sentinel blog, 2019. szeptember)