A Napot tanulmányozó legnagyobb rádióteleszkóp-rendszer épült meg Kínában, Szecsuán (Sichuan) tartományban. A Taocseng Naprádiótávcső (Daocheng Solar Radio Telescope, DSRT) november közepén készült el. A tényleges építkezési munkálatok 2021 elején indultak. A berendezés több mint 300 (pontosan 313) darab, egyenként 6 m átmérőjű paraboloid antennából áll, amelyeket egy 1 km átmérőjű kör mentén, egymástól egyenlő távolságban telepítettek. Bár a szerkezet – amint azt az alább bemutatott friss műholdképek is tanúsítják – készen van, az első tesztmérések a nyáron kezdődnek majd el. A nagyszabású projekt 100 millió jüan (14 millió amerikai dollár) költségvetéssel valósult meg.
A kör közepén, egy toronyra helyezve egy kalibrációs célú antenna is része a rendszernek, ahonnan a körben telepített antennák felé mesterségesen generált – és így ismert tulajdonságú – rádiójeleket tudnak sugározni. A működési frekvenciatartomány 150–450 MHz közötti. A helyszín magas hegyekkel van körülvéve, így a rádiózavaroktól mentes környezet is segíti az érzékeny megfigyeléseket.
Két, valódi színeket mutató Coprenicus Sentinel-2 optikai műholdkép most decemberből és két évvel ezelőttről, amikor még csak az előkészítő munkálatok nyomai látszanak a területen. Az eltérő időpontokban készült műholdképek között a csúszka elmozdításával lehet váltani. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020, 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Mit fog csinálni a rádiós naptávcső, és miért ekkorára építették? A DSRT elsődleges feladata a központi csillagunkon keletkező koronakitörések (coronal mass ejection, CME) vizsgálata lesz. Ezek a Nap forró, külső légköréből, a koronából a bolygóközi térbe kidobódó, elektromosan töltött részecskékből álló plazmafelhők. Ha a Föld irányába történik a kidobódás, akkor heves űridőjárási jelenségeket, mágneses viharokat produkálhatnak. Bár bolygónk mágneses védőpajzsa és a légkör jórészt megvéd bennünket a napkitörések hatásaitól, azért az ilyenek zavarokat okozhatnak a műholdak működésében, a műholdas alapú rádiós navigációban, vagy szélsőséges esetben akár a földi villamosenergia-hálózatokban is.
A rádióteleszkóp-rendszer kiterjedése nem azért olyan nagy, hogy a Sentinel műholdképeken is kitűnően látsszon. Az egyedi antennák méréseinek kombinálása révén a felbontás szempontjából egy 1 km átmérőjű képzeletbeli műszert tudnak így előállítani, az apertúraszintézis módszerét alkalmazva. A nagy számú antennaelem pedig számottevő gyűjtőfelületet és emiatt nagy érzékenységet biztosít. A DSRT épp időben épült meg ahhoz, hogy a nemrég indult új 11 éves naptevékenységi ciklus felszálló ágában – amikor egyre sűrűsödnek a napkitörések és a koronakidobódások is – fontos méréseket végezzen a rádiótartományban a Nap aktivitásáról és annak földi hatásairól. A műszer látómezeje közel 40-szer akkora, mint a Nap korongja a látható fényben, így jól „beleférnek” a korona jelenségei, és a rádiótávcső-rendszer alkalmas a CME-k fejlődésének, a plazma terjedésének követésére is.
Egy nap különbséggel készült Sentinel-2 optikai és Sentinel-1 radaros műholdkép a megépült kínai napkutató rádióteleszkóp-rendszerről. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az újonnan épült kínai rádióteleszkóp-hálózatot üzemeltető Nemzeti Űrtudományi Központ (National Space Science Center) ígérete szerint a mérési adatokat megosztják a nemzetközi tudományos közösséggel is. Sőt éjszakánként, amikor a Nap megfigyelésére természetesen nincs mód, más rádiócsillagászati méréseket – például pulzárkutatást – is terveznek.
Kapcsolódó linkek:
- Elkészült a világ legnagyobb napkutató rádióteleszkópja (Nature)
- Yan J. et al. (2022): Daocheng solar radio telescope: system and first results. 44th COSPAR Scientific Assembly, abstract E1.14-0003-22
- ALMA Chilében (Sentinel blog, 2019. augusztus)
- A világ legnagyobb tányérja (Sentinel blog, 2018. február)
- Arecibo, újra (Sentinel blog, 2020. december)