Egy internetes képkeresőbe beírva azt, hogy ‘Brøndby Haveby‘, látványos helyszíni és légi felvételek sokasága jelzi, hogy egy érdekes területen járunk. A dán főváros, Koppenhága közelében fekvő kertvárosi negyed különlegessége az, hogy a víkendházakhoz tartozó telkek nem az általában megszokott téglalap alakúak, hanem nagy körök körcikkei. A házak a kör külső részén, a kerülete mentén épültek. A köröket utak kötik össze, közepükön autók parkolására alkalmas helyet alakítottak ki. A körök közti terület zöld, füves. Bár nem feltétlenül ez a rendelkezésre álló hely leghatékonyabb kihasználása, kétségtelen, hogy a látvány megkapó.
Mit láthatunk Brøndby Haveby (más néven Brøndby Garden City) érdekes formáiból a Copernicus program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak 10 m-es legjobb felszíni felbontású felvételein? Mivel a körök átmérője mintegy 130 m-es, a műholdképek természetesen nem annyira látványosak, részletgazdagok, mint a közelről készített fényképek. De a lényeg, a településrész különleges alaprajza azért kivehető. Alább egy nemrég, július 8-án készült Sentinel-2 műholdképet mutatunk be, méghozzá két változatban. Ezek között a csúszka elmozdításával lehet váltogatni.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Sentinel-2 műholdak kamerái 13 különböző látható és infravörös sávban készítenek felvételeket a felszínről. Ezen sávok egyikének-másikának különféle kombinációival rengeteg érdekes és értékes információ nyerhető – olyanok is, amilyenek az emberi szemmel láthatatlanok maradnának. A bal oldali kép például egy olyan, népszerű hamisszínes kompozit kép, amely a Sentinel-2 MSI (Multi-Spectral Instrument) műszerének B8-as, B4-es és B3-as számú sávjainak felvételeiből készült. Az első (a vörös színhez rendelt) sáv valójában a közeli infravörös tartományba esik, amelyben a növények visszaverik a rájuk eső napfényt. Az ilyen típusú képeken az egészséges fotoszintetizáló növényzet élénk piros színben jelenik meg. Ahol nincs növény – például a kör alakban megépített házak vagy az utak helyén –, ott sötétszürke foltokat, vonalakat látunk.
A másik vizualizáció ugyancsak gyakran használatos, az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index, normalizált vegetációs index) értékeit mutatja. Ennek az előállítási módja a Sentinel-2 MSI sávjainak jelölésével: (B8–B4)/(B8+B4). Láthatjuk, hogy itt is megjelenik a közeli infravörös B8 sáv, valamint a narancsvörös B4. Ez utóbbiban a növények elnyelik a rájuk jutó fényt. A vegetációs index tehát a növényzet állapotának (mennyiségének, egészségének) jellemzésében segít. Nem meglepő, hogy a dániai kertvárosi körök ugyanott láthatók az NDVI térképen is, ahol a másik, a növényzetet pirossal megjelenítő hamisszínes műholdképen.
Az itteni telkeket 1964-ben alakították ki. A szokatlan elrendezés célja az volt, hogy az elszemélytelenedő nagyvárosi környezetből ide pihenni, kertészkedni járó emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.
Kapcsolódó linkek:
- Dánia földöntúli látványt nyújtó kertvárosa felülről (Lonely Planet)
- A Mátra alján (Sentinel blog, 2018. február)