Havazott a Föld legszárazabb sivatagában – olvashattuk a hírekben, amelyek a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádiócsillagászati obszervatórium, az interferométeres elven működő rádiótávcső-hálózat június 26-án kelt helyszíni beszámolóját idézik. (Az ALMA-ről hat éve egy radaros és optikai műholdképekkel illusztrált blogbejegyzésünkben írtunk bővebben.)
Állítólag egy évtizede nem volt példa olyan havazásra, mint amilyen június 26-án borította be fehér csapadékkal a tájat. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő Atacama-sivatag különleges éghajlata teszi lehetővé az ALMA zavartalan működését is, hiszen a levegő páratartalma itt rendkívül alacsony. Ezért a Földön elképzelhető helyszínek közül ez az egyik legalkalmasabb a milliméteres és az alatti hullámhosszakon történő csillagászati megfigyelésekre. Valóban, a csapadék itt igen ritka, a múltban előfordult már olyan is, hogy 40 éven át nem hullott belőle semmi. A váratlanul leesett hó rövid távon befolyásolhatja az ALMA méréseit, és változásokat okozhat a sivatagi ökoszisztémában.
A havazás eredménye természetesen az űrből is látszott. Az európai Copernicus földmegfigyelési program egyik Sentinel-2 műholdja épp június 26-án haladt el az Atacama-sivatag felett. Ezt a valódi színeket visszaadó, kb. 130 km széles területet ábrázoló műholdképet a 15 nappal korábban ugyanerről a helyszínről készült Sentinel-2 képpel hasonlíthatjuk össze alább, a csúszka elmozdításával.
Bal oldalt fent a „csak” 2400 m-es magasságban fekvő legközelebbi település, San Pedro de Atacama látható, amelyet nem érintett a havazás. Középen az 5000 m magas Chajnantor-fennsík, ahol az ALMA antennáit telepítették. A június 26-án készült képen a fehér szín részben a felhőket (balra), részben a felszín hóborítását (jobbra) jelzi. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az Atacama-sivatag Chile és Peru területén, az Andok hegyvonulata és a Csendes-óceán között fekszik. Átlagos szélessége kelet–nyugati irányban kb. 160 km, hossza 1000 km. A gyéren lakott vidék gazdag ásványi lelőhelyekben. Optikai műholdfelvételek ideális célpontja, hiszen ritkán takarják itt felhők a tájat a műholdak kamerái elől. (Az Atacama-sivataggal kapcsolatos korábbi blogbejegyzéseink a lap aljáról közvetlenül is elérhetők.)
Kapcsolódó linkek
- Havazott a Föld legszárazabb sivatagában (Femcafé)
- ALMA Chilében (Sentinel blog, 2019. augusztus)
- Ahol a lítiumot bányásszák: Salar de Atacama (Sentinel blog, 2017. december)
- Atacamai ásványok (Sentinel blog, 2020. június)
- Antofagasta (Sentinel blog, 2021. május)