Február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen. A háborúban Teherán válaszcsapásai közé tartozott a Hormuzi-szoros lezárása. A Perzsa-öblöt (nyugaton) az Ománi-öböllel (keleten), végső soron az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros a világ egyik legfontosabb hajózási-kereskedelmi útvonala. A világ cseppfolyósított földgázának és a kőolajnak jelentős része, 15–20%-a halad át itt tartályhajókba töltve. Így stratégiai fontosságú helyszín, amelynek blokádja súlyos következményekkel jár világszerte és felfelé hajtja az energiaárakat. Katonai szempontból a blokád gyors felszámolása nehéz, hiszen Irán hosszú ideje készült az ilyen helyzetre.
Február utolsó napjaiban a Perzsa-öbölből még napi 40–50 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Márciustól kezdve az a szám napi néhányra csökkent. Az alább bemutatott, a csúszka elmozdításával könnyedén összehasonlítható két műholdkép jól illusztrálja a helyzetet. A Copernicus program Sentinel-1 műholdjai által készített radaros amplitúdóképen az erős radarvisszhangot produkáló hajók fényes pontokként tűnnek fel a víz sötét háttere előtt. Az egyik kép idén április 5-én, vagyis a blokád ideje alatt, a másik majdnem pontosan egy évvel korábban, még békeidőben készült. A friss radaros műholdképen kivehető, hogy mennyire üres a Hormuzi-szoros (a képek jobb oldalán), miközben a Perzsa-öbölben most is számos hajó tartózkodik.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025, 2026 / Copernicus Browser / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Irán területei a képek felső részén láthatók. A legnagyobb sziget, Qeshm (középtájt) egy 2021-es blogbejegyzésünkben szerepelt már.
A Hormuzi-szoros ürességén túl még egy lényeges különbség látható az idei műholdképen a tavaly ugyanott készített Sentinel-1 felvételhez képest. A szárazföld part menti részein sokkal több a fekete folt, amelyek vízborításra utalnak. S valóban, a Közel-Keletet a március végi – április eleji időszakban jelentős esőzés és ennek nyomán árvizek sújtották. Mivel a radaros műholdak nem függőlegesen, hanem oldalirányba bocsátják le impulzusaikat, a sík vízfelületről nem a műhold irányába verődnek vissza a jelek. Ez teszi a műholdradaros távérzékelést kifejezetten hasznossá az árvizek kiterjedésének megfigyelésében is.
A legfrissebb hírek szerint egy tűzszüneti megállapodás keretében két hétre feloldják a Hormuzi-szoros blokádját. Ha ez így lesz, a Sentinel-1 műholdképeken is látszani fog. Még visszatérünk a témára!
Kapcsolódó linkek
- 2026-os iráni háború (Wikipédia)
- Hormuzi-szoros (Wikipédia)
- Qeshm (Sentinel blog, 2021. május)
- Árvíz Jakartában (Sentinel blog, 2021. május)