Uncategorized

A Balaton vízminősége az űrből

Posted geo-sentinel

A színek pedig a tó vízminőségére utaló információt kódolnak. A tavak és víztározók monitorozása elengedhetetlen a környezeti feltételek folyamatos nyomon követése és a vízkészlettel való megfelelő gazdálkodás érdekében. A feladatra a távérzékelő műholdakkal gyűjtött adatok jól alkalmazhatók, hiszen nagy területre kiterjedően, homogén módon és egységes módszerrel szolgáltatnak adatokat. Így elkerülhető a körülményes, költséges, rossz térbeli felbontást nyújtó helyszíni vízminőségmérésektől való túlzott függés is.

Az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe rovatban nemrég éppen a Balaton, hazánk legnagyobb tava példájával illusztrálták, hogyan lehet használni a műholdas módszert. A Copernicus szárazföldeket figyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) sok más, szabadon hozzáférhető adatbázis mellett a tavak vízminőségét monitorozó adattermékkel (Lake Water Quality Products, LWQP) is rendelkezik. Az adatbázisból olyan kulcsfontosságú vízminőségi paraméterek szerezhetők be, mint a víz áttetszősége (zavarossága), a tápanyagtartalomra (szervesanyag-tartalomra) jellemző trófikus szint, valamint a vízfelszíni fényvisszaverő képessége. Ezek együttesen segítik a tavak víztisztaságának, a biológiai termelékenységnek és az optikai tulajdonságoknak az elemzését. Az LWQP 10 napos időközönként, közel valós időben, 100 m-es térbeli felbontásban szolgáltat adatokat nagy számú, közepes és nagyobb méretű tóra vonatkozóan.

Az LWQP adatokon alapuló térkép a Balaton zavarosságát mutatja, a 2026. február 21. és március 1. közötti időszakra vonatkozóan. A kék és zöld árnyalatai a tisztább vizeket, a sárga és piros a zavarosabb területeket jelölik a tavon belül. Az előbbi a Balaton keleti medencéjére, annak is inkább a déli részére volt jellemző, az utóbbi a nyugati medencében volt tapasztalható. A háttérben egy márciusban készült Sentinel-2 műholdkép látható. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Land Monitoring Service)

A Balaton vizével kapcsolatban olvasható legutóbbi hírek nem túl biztatóak a közelgő nyárra vonatkozóan. Március közepén ugyanis az ilyenkor szükségesnél 20–30 cm-rel alacsonyabb a vízállás. Az elmúlt évtizedben egyszer sem volt ennyire kevés víz a tóban tavasszal. A jelenlegi vízállás 90 cm, az ideális érték viszont 110–120 cm lenne, hogy a nyáron a párolgás miatt óhatatlanul fellépő vízveszteségnek legyen tartaléka. Hacsak nem történik gyors kedvező időjárási fordulat, vagyis nem hullik az átlagosnál 20–30%-kal több csapadék – amire egyelőre nincs jel –, akkor a nyár végére még a balatoni hajózással is gondok lehetnek.

Kapcsolódó linkek