Az amerikai és az indiai űrügynökség (a NASA és az ISRO) 2025. július 30-án bocsátotta fel NISAR (NASA–ISRO Synthetic Aperture Radar) nevű, közösen fejlesztett radaros földmegfigyelő műholdját. Ez a világ első olyan távérzékelő űreszköze, amelyen egyszerre repül egy L-sávú (1,25 GHz frekvencia, 24 cm hullámhossz) és egy S-sávú (3,20 GHz frekvencia, 9,3 cm hullámhossz) apertúraszintézises radarberendezés (synthetic aperture radar, SAR). Az előbbit az amerikai, az utóbbit az indiai partner építette.
Az L-sávú radarjelek áthatolnak az erdők lombkoronáján, így alkalmasak többek közt a talaj nedvességtartalmának mérésére, valamint hosszabb távon a jégfelületek és a szilárd földfelszín mozgásának detektálására is. Mindez segít többek közt a földrengések, vulkánkitörések és földcsuszamlások hatásainak vizsgálatában. Az S-sávú SAR műszer érzékenyebb a nedvességre, a növényzetre, és nagyobb a felszíni felbontása. Ezek alkalmassá teszik a mezőgazdasági hasznosításra, a füves területek, a vizes élőhelyek, a talajnedvesség változásainak és a növényzet növekedésének vizsgálatára. Általában a radaros megfigyelési módszer lehetővé teszi a megfigyeléseket a felhőtakarón keresztül és éjszaka is.
A világ eddigi legdrágább, mintegy másfél milliárd dollárból elkészített földmegfigyelő műholdjának adatait az üzemeltetői szabadon hozzáférhetővé teszik, ami lehetőséget ad a „kísérletezésre”, széles körű tudományos és gyakorlati alkalmazások kifejlesztésére is. Ez annál is inkább fontos, mert a – szintén nyílt adatpolitikát folytató – európai Copernicus földmegfigyelési program keretében is készül egy L-sávú radaros műhold, a ROSE-L (Radar Observing System for Europe in L-band). A 2028-ban felbocsátani tervezett ROSE-L jól kiegészíti majd a Copernicus C-sávú (5,4 GHz frekvencia, 5,6 cm hullámhossz) Sentinel-1 radaros műholdjainak képességeit. Az immár több mint egy évtizedre, egészen 2014-ig visszanyúló Sentinel-1 adatok alapján a Geo-Sentinel már elkészítette Magyarország teljes területének nagy pontosságú felszínmozgástérképét és épületszintű mozgástörténeti adatbázisát.
A NISAR mérései alapján sem csak „pillanatfelvételeket” lehet készíteni a Földről, hanem eltérő időpontokban gyűjtött adatokból, interferometrikus (Interferometric SAR, InSAR) módszerrel a szilárd felszín elmozdulásaira is lehet következtetni. Bár természetesen nem áll még rendelkezésre olyan hosszú időbázis, mint a C-sávú Sentinel-1 esetén, de a Geo-Sentinel máris előállította az első differenciális InSAR képet, amely a NISAR Magyarország területe fölött gyűjtött adatainak felhasználásán alapul.
Az alábbi képhez felhasznált L-sávú mérések 2025. október 28-án, illetve 2026. január 20-án, vagyis közvetlenül a NISAR beüzemelése utáni időszakban készültek. Még nem tökéletes minden, a bal felső sarokban (Ausztria területén, Bécstől északra) látható diffúz, a teljes kép csak egy kis hányadát érintő világos színű folt oka például egy olyan kalibrációs hiba, amelynek a javításán még dolgoznak a NASA szakemberei.
Ezen kívül mi látható még a – legalább részben – Magyarország területéről készült, első és ezért „történelmi jelentőségű” NISAR interferogramon? A felszín elmozdulását tekintve szerencsére semmi: a két időpont között nem történt olyan esemény, ami miatt erre számítani lehetne. (Bár később, február 21-én volt egy 4,3-es erősségű földrengés a szlovák–magyar határnál, Somorja közelében, Mosonmagyaróvártól nem messze, még az sem okozhatott kimutatható felszínelmozdulást. Sokkal nagyobb energia felszabadulásával járó földrengések azonban valóban jelentősen átrendezhetik a felszínt, amit a 2020. decemberi horvátországi rengés után Sentinel-1 adatokból készített interferogramunk is jól illusztrál.)
A szivárvány színeiben lassan változó sávok ebben az esetben nem felszínmozgásra, hanem a légkör hatására utalnak. Az InSAR adatfeldolgozás során ugyanis az egyik legjelentősebb zajforrás maga a légkör, amelyen a műholdról lebocsátott és oda visszavert rádióhullámok oda- és visszaúton is áthaladnak. A légköri hatások korrekciója befolyásolja az interferogramok minőségét és a felszínmozgás becslésének pontosságát. E hatások a jel terjedési sebességének változásaira, és az ebből adódó fáziseltérésekre vezethetők vissza. Vagyis nem csak a szilárd földfelszín műholdirányú emelkedése vagy süllyedése, de – ha nem sikerül teljesen korrigálni – a légköri késleltetés is okozhat kisebb fáziseltéréseket a két mérési időpont között.
A Magyarországról elkészült legelső NISAR interferogram azt demonstrálja, hogy az új amerikai–indiai műhold adatai alkalmasak a feladatra. A későbbiekben, hosszabb időtávon, még több időpontban végzett mérések bevonásával, a légköri hatások kiküszöbölésével ígéretes új mozgásvizsgálati eszközzel gyarapodhatunk.
A Geo-Sentinel Kft. az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési programja (FutureEO) támogatásával vizsgálja az L-sávú radaros mérések felhasználási lehetőségeit a felszínmozgások felmérésére.
Kapcsolódó linkek
- A NISAR első radarképei (Sentinel blog, 2025. október)
- NISAR honlap (NASA JPL)
- Végre úton a NISAR (Űrvilág, 2025. július)
- Magyarország felszínmozgástérképe Sentinel-1 adatok alapján (Geo-Sentinel)
- A horvátországi földrengés okozta elmozdulásokról, részletesebben (Sentinel blog, 2021. január)