Ezúttal egy különleges képet mutatunk be az Európai Űrügynökség (ESA) nyomán, amelyet több mint 50 darab, 2025-ben készített Sentinel-1 radaros műholdképből állítottak össze. A leképezett terület ugyanaz, a Dániát és Svédországot elválasztó Øresund (vagy svédül Öresund) tengerszoros és környéke.
A 118 km hosszú, 4 és 28 km között változó szélességű szoros nyugati oldalán Dániát, keleti partján Svédország fekszik. Ez a világ egyik legforgalmasabb vízi útja, a Balti-tengert az Északi-tengerrel köti össze. A hajóforgalom miatt tűnik különösen „mozgalmasnak” a tenger a kombinált Sentinel-1 képen. Az apertúraszintézis elvén működő radaros műholdak minden időjárási körülmények között, éjjel-nappal is tudnak képeket alkotni a Föld felszínéről. Az amplitúdóképek lényegében a műholdról lebocsátott és a felszínről visszaverődő radarjelek intenzitását rögzítik. Azok a területek, ahonnan az oldalirányban beérkező impulzusok nem a műhold irányába verődnek vissza – ilyenek például a víztestek és a sima felületek – sötétebbnek tűnnek. Ezzel szemben azok, ahonnan a jel többé-kevésbé visszaverődik a műholdra – például a beépített városi területek, a fémtárgyak vagy infrastruktúraelemek – világosabbak.
A fentiek alapján érthető, hogy a radaros műholdképek ideálisak a hajóforgalom megfigyelésére. A hajók fényes, csillogó pontokként jelennek meg a tengerszoros sötét vizében. Az összegzett képen a 2025-ben ott zajlott tengeri forgalom útvonalai tisztán kivehetők: a fő hajózási útvonalakat a hajókat jelképező pontok nagyobb koncentrációja emeli ki.
A hajók leginkább a dán főváros, Koppenhágai (balra), valamint a svédországi Malmö (jobbra) kikötői közelében sűrűsödnek. Ezek olyan várakozási zónák, ahol a tengerjáró hajók hosszabb ideig állnak a kikötőbe való bebocsáttatásra várva. Ezzel növekszik annak a valószínűsége, hogy a műholdátvonulások alkalmával készített „pillanatképekre” felkerüljön egy-egy fényes radarvisszaverő pont.
A kép alábbi, kinagyított részletén a Sjælland és Amager szigetein épült Koppenhága repülőtere (Amager keleti oldalán) is feltűnő, egy sötét, keresztre emlékeztető alakzat formájában. A repülőtér melletti szorosban található feltűnő, hosszúkás alakzat a Peberholm nevű mesterséges sziget. Ez valójában az Øresund-híd része, amely egy szakaszán igazából egy alagút a tengerszoros alatt, és Koppenhágát köti össze a svéd parton fekvő Malmővel. Peberholm jelenti az átmenetet a híd (a kis sziget keleti végéből kiinduló vékony, fehér vonal) és a dán oldalon található Drogden víz alatti alagút között. (Ez utóbbi természetesen láthatatlan a műhold „radarszeme” számára.)
A hídtól délre, a svéd partoktól mintegy 10 km-re a tengerben látható szabályos, pontokból álló mintázat ezúttal nem hajókat, hanem a Lillgrund szélerőmű turbináit jelzi. Ez Svédország legnagyobb tengeri szélerőműve. Egy másik szélturbina-csoport koppenhágai kikötő partjainál látható: a Middelgrund tengeri szélerőmű 20 turbinája 3,4 km hosszú, enyhén ívelt gyöngysorként jelenik meg a szoros sötét vizében.
Kapcsolódó linkek
- A Föld az űrből: Øresund tengeri útvonalai (ESA)
- Øresund (Wikipédia)
- Ami elválasztja a briteket a kontinenstől (Sentinel blog, 2019. április)
- Az eltorlaszolt Szuezi-csatorna és a műholdképek (Sentinel blog, 2021. április)
- Kínai szélturbinák (Sentinel blog, 2023. július)