Kína délkeleti részén Hszi Csin-ping elnök részvételével október 23-án avatták fel azt az 55 km hosszú útvonalat, amely a három nagyvárost, Makaót, Csuhajt (Zhuhai) és Hongkongot köti össze. A hídszakaszok között 6,7 km hosszan egy víz alatti alagút is található, amely két mesterséges sziget között épült meg. A rekordhosszúságú tengeri autópályahíd a Dél-kínai-tenger egyik öblét szeli át kelet–nyugati irányban, a Gyöngy-folyó (Csucsiang, Zhujiang) deltatorkolatában.
Az új útvonal segítségével jelentősen csökken az utazási idő a metropoliszok között. Csuhajból például egy óra alatt elérhető a hongkongi repülőtér, ami eddig négyszer annyi időbe telt. A régió gazdasági fejlődésére, a kapcsolatok szorosabbra fűzésére is jótékony hatással lesz a híd. Ezt az egykori brit gyarmat, az immár kínai fennhatóság alatt levő Hongkong lakói nem feltétlenül fogadják osztatlan lelkesedéssel.
A híd építésének története határidő-hosszabbításokkal, költségtúllépésekkel, balesetekkel és korrupcióval volt terhelt. Eredetileg két évvel ezelőtt kellett volna elkészülnie, a szerkezet 2017 novemberére állt össze, és végül 2018 októberében lehetett végigautózni rajta.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdjai ideálisak a híd építésének nyomon követésére. A tengervízről a műhold irányába lényegében nem verődnek vissza az oldalirányba lebocsátott radarjelek. Az épített szerkezetekről viszont erős radarvisszhang várható. Így a hídszerkezet kontrasztosan látszik a víz sötét háttere előtt.
Az építkezések a kínai oldalon 2009 decemberében kezdődtek. Az első, A jelű Sentinel-1 műhold 2014-ben állt pályára, az év vége felé kezdte meg szolgálatszerű működését. Alább két, több mint 3 év időkülönbséggel készült, a különböző polarizációjú radarjelek felhasználásával színezett Sentinel-1 képet mutatunk be. Ezek a csúszka mozgatásával egyszerűen össze is hasonlíthatók.
Egy 2015. júniusi és egy idén októberi Sentinel-1 radarműholdas kép összehasonlítása a hídról és környékéről. Feltűnő, hogy 2015 közepére még nem készült el végig a hídszerkezet. Az átadásra is maradt „folytonossági hiány”, de a jobb oldalt felül megszakadó fehér sáv épp az a szakasz, ahol a forgalmat az alagútba vezetik – az pedig természetesen nem látszik a műholdképen. Érdemes még felfigyelni a vízen elszórtan látható pontokra. Ezek egyrészt a felvételek idején arra járó hajókat jelzik. Másrészt a 2018-as radarképeken, középen alul már látszik sok, egyenletes távolságokban, rácsszerű geometrikus mintázatba rendeződő pontsor. Ezek a tengerre telepített szélfarmok turbinái, amelyeket az elektromos energia termelésének szolgálatába állítottak. A bal alsó sarokban Makaó nemzetközi repülőterének tengerre épített futópályája feltűnő. Makaótól északra fekszik Csuhaj, Hongkong pedig az öböl túlpartján, keletre, a képen jobb oldalt terül el. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2015, 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Kapcsolódó linkek:
- Átadták a világ leghosszabb tengeri hídját (Index)
- Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd (Wikipedia)
- A híd honlapja (kínai oldal)