Olvasóink talán még emlékeznek arra a közelmúltbeli blogbejegyzésünkre, amelyben a Hortobágyot és környékét mutattuk be, tavaly és idén augusztusban készült Sentinel-2 műholdképek segítségével. A Copernicus program 13 optikai és infravörös hullámhosszon mérő műholdpárosa, a Sentinel-2A és -2B felvételeiből olyan színkombinációk szerepeltek ott, amelyek egyrészt a felszín nedvességtartalmát jelző információval szolgáltak, másrészt az élő növényzet jelenlétére utaló normalizált vegetációs index (NDVI) térképét mutatták.
Az akkori képek kelet–nyugati irányban meglehetősen nagy, vagy 50 km kiterjedésű területet ábrázoltak. Így valószínűleg keveseknek tűnt fel Balmazújváros és Hajdúszoboszló között nagyjából félúton, Nagyhegyes mellett az a furcsa alakzat, amire most „ráközelítünk”. A táj képét itt a mezőgazdasági művelésre jellemző táblák négyszögletes alakzatai határozzák meg. A mintázatot egyrészt hosszú egyenes szakaszokból álló utak (felül a 33-as számú főút), másrészt vízfolyások (jelen esetben a képen átkanyargó Pece-ér, valamint bal szélen a Keleti-főcsatorna) törik meg. Felül középen a kör alakú területen olyan öntözéses művelést végezhetnek, ahol a körbe forgó öntözőrendszer középről kapja a vizet.
A kép jobb felső részén látható nagyobb, Y-ra emlékeztető alakú vízfelület a Látóképi-víztározó. Az NDVI térképen a zöld árnyalatai jelzik, hogy a felszínen hol több vagy kevesebb a növényi klorofill, vagyis mennyire domináns a fotoszintetizáló élő növényzet.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Mostani Sentinel-2 képeink 2018 májusában, mindössze két nap különbséggel (5-én és 7-én) készültek, a műholdpáros egyikének, illetve másikának átvonulása alkalmával, felhőmentes körülmények között. Az ábrázolt terület alig valamivel szélesebb 10 km-nél. A két nap alatt viszonylag kevés változás történt, kivéve egy-két mezőgazdasági táblát, köztük a kép közepét elfoglaló szántót, ahonnan a jelek szerint eltűnt a termesztett növény – talán lekaszálták a takarmánynak szánt lucernát. A tábla közepén egy folt azonban sötétzöld maradt. Ez egy erdős terület, amely egy furcsa, a műholdképen világos pontként feltűnő tavacskát ölel körbe.
A Nagyhegyes (a képen balra középen) közelében levő tó a Kráter-tó. Nem természetes úton, például meteorbecsapódás következtében jött létre, hanem egy baleset, egy gázkitörés alkalmával. A történet részleteiről itt olvashatnak. A hajdúszoboszlói gázmező kitermelésének kezdeti időszakában, 1961. augusztus 23-án az itteni kút lángra lobbant. Majdnem két napon át égett, a lángoszlop 100 m magasba csapott. A fúrótorony végül elsüllyedt, a kitörő gáz közel 150 m átmérőjű krátert hagyott maga után. Ma a helyén a horgászok és kirándulók által kedvelt tó található.