Uncategorized

Szénanátha? A Copernicus segíthet!

Ha meg nem is szünteti az allergiás nátha (rhinitis allergica) tüneteit, segíthet enyhíteni a szenvedést az európai Copernicus program légkörfigyelő szolgáltatásának (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) modellszámításokon alapuló napi aktuális előrejelzése. A térképi alapú információ már most is elérhető, egyelőre háromféle allergén pollenre (nyírfa, oliva, fűfélék). Az előrejelzéseket a pollenszezon idejére készítik. (A Magyarországon legnagyobb gondokat okozó parlagfű pollenjére vonatkozóan tehát nem végeznek számításokat.)

A nyírfa (főleg Észak-Európában jellemző), a fűfélék és az oliva (a mediterrán térségben) pollenkoncentrációjának előrejelzése 2018. május 25-ére a CAMS honlapjáról. A térképeken a színskála a levegő 1 köbméteres térfogatára jutó virágporszemcsék átlagos számát mutatja. (Kép: CAMS)

A szénanátha a becslések szerint világszerte az emberek 10–30%-át érinti. Jellegzetes tünetei (orrfolyás, torokkaparás, szemviszketés) hasonlítanak a nátháéhoz, de ezt nem vírusfertőzés okozza. Az allergiás reakció valójában a szervezet immunrendszerének túlműködése, olyasmire – például egyes növények virágzásakor a levegőbe jutó pollenekre – is hevesen reagál, ami egyébként egészségünkre ártalmatlan. A reakció nagyon gyorsan, akár perceken belül is felléphet. Az allergiások számára a tünetek minél hatékonyabb elkerülése, akár a tüneteket enyhítő gyógyszerek megfelelő adagolása miatt fontos tudni, hogy mikor vannak a legjobban kitéve a polleneknek, illetve mikor érezhetik magukat biztonságban. Hogy az egyes növények pollenjei szempontjából hogyan alakul a szezon, az számos paramétertől függ. Elsősorban attól, hogy az adott növény mikor és hol virágzik – a fák inkább kora tavasszal, a fűfélék tavasz vége felé és nyáron –, valamint hogy milyenek az aktuális időjárási körülmények. Az allergiát okozó pollenek országhatárokat sem ismernek: előfordulhat, hogy a szelek távoli vidékekről hordják oda a kellemetlen tüneteket kiváltó virágporszemcséket.

A pollenadatok Európa-szerte nem érhetők el valós időben, de működik egy 600 körüli mérőállomásból álló nemzetközi mérőhálózat. A minél megbízhatóbb előrejelzési módszer kifejlesztése érdekében a CAMS modellszámításait utólag összevetik a mérési adatokkal. Így remélhető, hogy az elkövetkező években még javulhat is az előrejelzések megbízhatósága. Ez egy jó példa a Copernicus főleg műholdas adatokon nyugvó számításainak és a helyszíni, földfelszíni méréseknek az együttes, egymást kiegészítő alkalmazására. Az érdeklődés nagy, Franciaországban például nemrég megjelent egy új, a pollenekről és az időjárásról szóló előrejelzést a CAMS adatai alapján szolgáltató mobiltelefonos alkalmazás, amelyet bevezetésének első hetében több mint tízezren telepítettek.

A fejlesztések következő nagy lépése a Copernicus adatokon alapuló, személyre szóló előrejelzések készítése lehet. Az allergiás érzékenység, a tünetek ugyanis személyenként eltérőek. A levegőben terjedő pollenek koncentrációjának általános előrejelzése fontos vívmány, de az igazán innovatív termék a személyre szabott előrejelzés megoldása lesz. A feladaton több európai intézmény részvételével, allergiás betegek bevonásával már dolgoznak.

Kapcsolódó linkek: