Jó egy évtizeddel ezelőtt egy Landsat műholdképpel illusztrált cikkben mutatta be az Űrvilág a Mojave-sivatagban akkoriban üzembe helyezett, négy éven át épített Ivanpah naperőművet. A Kalifornia és Nevada államok határvidékén, Las Vegastól 65 km-re épült létesítmény három, egyenként közel 140 m magas tornyára mintegy 13 km2-es területen elhelyezett több mint 170 ezer tükör vetíti a napfényt. A keletkező hő az ott levő vizet gőzzé alakítja, az elektromos áramot pedig turbinákkal termelik. A technológia nagy előnye, hogy a víz képes tárolni a hőt, így éjszaka is tovább folyhat a villamosenergia-termelés.
A helyszínen évente 330–350 a derült napok száma, így az megfelelő egy ilyen hatalmas naperőmű számára. A 2014 elején megnyílt létesítmény az akkori hírek szerint 377 megawatt elektromos teljesítményre volt képes, ami 140 ezer átlagos amerikai háztartás ellátásához elegendő. Az ezen az elven működő erőművek közül akkoriban még ez volt a világon a legnagyobb.
Most mégis a bezárás lesz az Ivanpah naperőmű sorsa – számolt be róla nemrég a Világgazdaság. Idén januárban jelentették be, hogy felbontják az áramszolgáltatókkal kötött szerződéseket, és a hatósági jóváhagyás után, várhatóan 2026 elején megkezdik az erőmű bezárását. Eközben előkészítik a területet arra, hogy új módon hasznosítsák a napenergiát, mégpedig a jól ismert napelemes (fotovoltaikus) technológiát alkalmazva.
A napfényből közvetlenül elektromos energiát előállító napelemek és az annak tárolásra szolgáló akkumulátorok elterjedése és ezzel párhuzamosan az áruk drasztikus csökkenése okozta Ivanpah vesztét. Ezt bő egy évtizeddel ezelőtt még nem látták előre. No meg azt sem, hogy a gyakorlatban a technológia alkalmazása túl kényes. Egyrészt a turbinák folyamatos üzemeltetése, karbantartása a sok forgó alkatrész miatt nehézségekbe ütközik. Másrészt a számítógéppel vezérelt, mindig a Nap irányába állított tükörrendszert nem könnyű megbízhatóan működtetni.
Az alábbi friss Sentinel-2 műholdkép a valóságoshoz közeli színekben mutatja a bezárásra ítélt Ivanpah naperőművet. Középtájt, árnyékuk alapján jól kivehető a három oszlop és az azokat körbevevő tükörrendszer. Jobbra (keleti irányban), az út mentén egy golfpálya is látható az amúgy sivatagos területen. A kép felső részébe belóg még a közelben már telepített napelemtáblák egy része. Ezek tehát nem csak átvitt értelemben, de szinte a szó szoros értelmében is kiszorítják a „régi” napenergia-hasznosító technológiát.
Már Ivanpah építésének idején hallatták a hangjukat a környezetvédők, mert bár a napenergia hasznosítása csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását és a légkörbe jutó üvegházhatású szén-dioxid mennyiségét, de a nagyszabású építkezésnek kedvezőtlen környezeti hatásai is voltak. A létesítmény elvette egyes állatfajok, mint például a szigorúan védett kaliforniai üregteknős (Gopherus agassizii) élőhelyét, a tükrök fölé repülő madarak számára pedig az intenzív hősugárzás könnyen végzetes lehet. Nos, ha tényleg napelemek váltják fel a tükröket, az a teknősökön sajnos nem segít, de a madarakon talán igen…
Kapcsolódó linkek:
- Naperőmű a Mojave-sivatagban (Űrvilág, 2014. március)
- Ennyi volt: bezár a világ egyik legnagyobb naperőműve – hatalmas hiba volt megépíteni (Világgazdaság)
- Naperőmű Marokkóban (Sentinel blog, 2018. október)