A Copernicus program Sentinel-6 jelű műholdpárosának elsődleges feladata a Föld tengerei, óceánjai vízszintváltozásának pontos mérése lesz. Közülük az első, a Sentinel-6A várhatóan 2020 novemberében, a SpaceX cég Falcon-9 rakétájával indulhat Kaliforniából, a Vandenberg Légitámaszpontról.
A Sentinel-6A-t mostanra felszerelték fedélzeti berendezéseinek egy részével, és készen áll a felbocsátást megelőző, a műholdaknál megszokott tesztekre. A fő műszer, a radaros magasságmérő (altiméter) is felkerül október folyamán. A műhold jelenleg még a gyártó Airbus friedrichshafeni (németországi) üzemében van. Ugyanott párhuzamosan dolgoznak a Sentinel-6B-n is, az később fogja követni azonos felszereltségű társát. A Sentinel-6A-t mintegy fél éven át tartó tesztelésre rövidesen átszállítják München közelébe, az IABG vállalathoz (Industrieanlagen-Betriebsgesellschaft mbH).
Bár a Sentinel-6 műholdak az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának jól ismert Sentinel sorozatába tartoznak, küldetésük egyúttal egy hosszú sorozat, és egy átfogó nemzetközi együttműködés folytatása. Ebben partnerek az Európai Űrügynökség (ESA), az amerikai űrhivatal (NASA), az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA), és az európai műholdas meteorológiai szervezet (Eumetsat). A globális tengerszint magasságát mérő altiméteres műholdak sorozata a francia–amerikai együttműködésben épült TOPEX/Poseidonnal kezdődött (1992). Az értékes, immár jó negyed évszázados homogén adatsort később a Jason-1 (2001), Jason-2 (2008) és Jason-3 (2013) műholdakkal biztosították. A folytatás most a Sentiel-6 feladata lesz. A több évtizeden át mért adatok már alkalmasak arra, hogy hosszabb távú trendeket is megfigyeljenek a segítségükkel. Például a klíma változásának tudható be, hogy 1993 és 2018 között évente átlagosan 3,2 mm-rel emelkedett a tengerszint. De átlagérték mögött már gyorsulás is megfigyelhető: ha csak az utolsó 5 év adatait nézzük, az emelkedés már évi 4,8 mm-nek adódik.
A két Sentinel-6 műhold altiméterének működési elve, hogy a lebocsátott radarhullámok visszaérkezési idejét mérik. A pontos műholdpozíció ismeretében ebből kiszámolható a vízfelszín magassága. Helyet kapott továbbá a fedélzeten egy mikrohullámú sugárzásmérő is, amely a légkör páratartalmát határozza meg. Ez utóbbi adatok alapján a radarimpulzusok terjedési sebessége is pontosabban meghatározható, így végső soron növelhető a vízszintmérések pontossága is. Természetesen az időjárási modellszámításokat is segítik az effajta mérések.
Kapcsolódó linkek:
- Tesztre kész a Copernicus Sentinel-6A műhold (ESA)
- Készül az újabb Sentinel (Űrvilág, 2019. május)
- Készül a Sentinel-6A (Űrvilág, 2018. szeptember)