Uncategorized

Megfeneklett uszály a Dunán

Egy furcsa látványosság, egy zátonyra futott román felségjelű uszály kelti fel az arra járók figyelmét a Duna Esztergom és Szob közötti szakaszán, a folyó kellős közepén. Az uszály január 16-án a jelek szerint letért a hajók számára kijelölt útvonaltól és megfeneklett. A rendhagyó helyzetről látványos videó és légi felvételek is készültek. Ezekről látható, hogy mostanra szinte az egész hajótest szárazra került, a Duna alacsony vízállásának köszönhetően. Ez azt is jelenti, hogy addig nem tudják elmozdítani, amíg újra áradni nem kezd a folyó. Szerencsére a hajótest nem sérült meg.

(Videó: GoPro Special Videos)

Egy uszály elegendően nagy méretű ahhoz, hogy a Copernicus program optikai Sentinel-2 földmegfigyelő műholdjainak, vagy a radaros Sentinel-1 párosnak a képein felismerhető legyen. A Sentinel-2 képekkel ugyanakkor most nincs szerencsénk, mivel január 16. óta minden műholdelhaladás idején erősen felhős, borult volt az időjárás, így a kamerák csak a felhőzet tetejéről tudtak felvételeket készíteni. A radaros műholdakat azonban nem zavarja a felhőzet a felszín leképezésében. Így most Sentinel-1 műholdképek segítségével mutatjuk be a helyzetet, a Dunán „keresztben álló” megfeneklett uszályt.

Alább két képet hasonlíthatunk össze a csúszka segítségével. Mindkettő egyenként 3-3 különböző Sentinel-1 radaros felvétel felhasználásával készült. A felvételek között 6 napos az időkülönbség, az első hármas még az uszály zátonyra futása előttről (2018. december 31., 2019. január 6. és 12.), a másik már az azt követő időszakból (2019. január 18., 24. és 30.) származik. Az egyes komponensekhez rendre a vörös, zöld és kék alapszíneket rendeltük, így kombinálva alakítottuk át az eredetileg szürke skálás radaros amplitúdóképeket színessé. (A 6 napos időkülönbség nem véletlen: bár ennél sűrűbben is készülnek Sentinel-1 felvételek a területről, egy adott pálya menti irányból, ugyanolyan geometriai elrendezés mellett éppen ekkora időközönként ismétlődnek a Copernicus program radaros műholdjainak elhaladásai.)

A színek így valójában segítenek megkülönböztetni az állandó és a változó (mozgó) radarvisszaverő felületeket. Ahol mindhárom időpontban egyforma volt a műhold irányába visszaszórt radarjel, ott a kombinált képen fehér színt látunk. Ahol viszont eltérnek a színek, ott valami megváltozott. Tekintsük például a második (január végi) színes képkombinációt. A Duna északi (bal) partján, az Ipoly torkolatától keletre Szob városának erős radarvisszhangot produkáló épületei, az Ipolyt keresztező vasúti híd mind fehér foltokként jelennek meg, de egy zöld csík a vasútállomásnál arra utal, hogy január 24-én, a műhold elhaladásának idején egy vasúti szerelvény állt ott, ahol a másik két napon nem. Ugyanígy a Duna sötét szalagján látható piros és zöld foltok a január 18-án, illetve 24-én éppen ott elhaladó hajókat jelzik.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018-2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Mozdulatlan, vagyis mindhárom időpontban ott maradt viszont a folyó (és a kép) közepén a megfeneklett uszály. Ugyanazon a helyen a január 16. előtti radarképek kombinációján nem látszik semmi különös, erős radarvisszhangot produkáló objektum – legfeljebb magának a zátonynak a halvány foltja vehető ki.

Tekintettel arra, hogy az uszály feltehetően hosszabb ideig kényszerül a Dunán, Esztergom alatt, a Magyarország és Szlovákia közötti államhatár közelében fekvő zátonyon vesztegelni, még arra is van remény, hogy hamarosan Sentinel-2 műholdképeken is megpillantsuk.

Kapcsolódó linkek: