Uncategorized

Algaszőnyegek az Atlanti-térségben

2011 óta szinte minden tavasszal és nyáron elszaporodnak a barna algák (sargassum) az Atlanti-óceán középső területein. A víz felszínén úszó, időnként hatalmas telepeket alkotó növényzet elterjedési területe Afrika nyugati partvidékétől a Mexikói-öbölig húzódik. Erről kapta a nevét a Sargasso-tenger is – az egyetlen tenger a Földön, amelynek nincs partja. Az Atlanti-óceán északi részén mintegy 3 millió km2-es területű térséget három nagy áramlat határolja.

Márciusban a sargassum mennyisége minden eddigi évben tapasztaltnál nagyobb volt, az alga hatalmas telepeit műholdképeken is jól meg lehet figyelni. Az alábbi térképet a NASA Terra és Aqua földmegfigyelő műholdjainak adatai alapján a Dél-floridai Egyetem kutatói állították össze. Becsléseik szerint az alga össztömege 13 millió tonna volt márciusban.

A barna algák (sargassum) koncentrációja 2023 márciusában, az Atlanti-óceán, a Karib-tenger és a Mexikói-öböl felszíni vizeiben. (Kép: NASA Earth Observatory / Lauren Dauphin, Joshua Stevens / MODIS adatok: Brian Barnes, University of South Florida)

A sargassum foltokban jelenik meg az óceánon, és alkalmas tengeri pihenőhelyül szolgál a teknősök, gerinctelenek, halak és madarak számára. Fotoszintézis útján oxigént termel. Ha viszont a telepek túl sűrűvé válnak és a partok közelébe jutnak, az állatok számára megnehezítik a mozgást és a légzést. Ha a telepek lesüllyednek, kárt okozhatnak a korallmezőkben. A partot elérve pedig a rothadó barna alga jellegzetes szagú kén-hidrogént (hidrogén-szulfid, H2S) bocsát ki – aki érezte már a záptojás szagát, annak mondani sem kell, hogy ez nincs kedvező hatással a turizmusra.

Bár a sargassum elmúlt évekre jellemző különös elszaporodásának okára nincs egyértelmű válasz, valószínű, hogy szerepet játszhat benne a műtrágyázásra visszavezethetően a tengerbe jutó nagyobb mennyiségű tápanyag, közvetve pedig – az óceáni áramlások átalakulásán keresztül – a klímaváltozás is.

A barna alga mennyisége jellemzően június–július folyamán éri el éves maximumát. Ez most még odébb van, de az előjelek alapján minden idők legnagyobb elszaporodására lehet készülni. Az alábbi április közepi Sentinel-2 műholdképet a Copernicus program holnapján, a nap képe sorozatban mutatták be.

Balra a Karib-tengerben található Barbados szigetétől délre fekvő térség, a kinagyított részleten (jobbra) pedig egy kb. 1 km-es átmérőjű úszó algasziget látható április 13-án. (Kép: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

A műholdas megfigyeléseknek fontos szerepe van egyrészt az áttekintő adatok gyűjtésében, másrészt az algainvázió fejlődésének a megfigyelésében és az esetleges intézkedések előkészítésének segítésében. Florida partjait idén már el is érték az első adagok a barna algából.

Kapcsolódó linkek: