A Duna torkolatvidéke a Fekete-tengernél Európa második legnagyobb kiterjedésű folyódeltája. (A legnagyobb a Kaszpi-tengerbe ömlő Volgáé.) A Duna-deltáról készült Sentinel-2 képpel tért vissza szeptember 10-én a nyári szünetről az Európai Űrügynökség (ESA) heti videósorozata, amelyben műholdképek – többnyire az európai Copernicus program Sentinel műholdjaitól származó felvételek – segítségével mutatnak be egy-egy érdekes területet a Földön.
A Duna-deltáról készült Sentinel-2 kép az ESA földmegfigyelési videósorozatában. (Forrás: ESA)
A Duna-delta, egy valóságos vízi labirintus területén két ország, Románia és Ukrajna osztozik. Számtalan folyóág, csatorna, sziget és tó alkotja. A Németország területén, a Fekete-erdőben eredő Duna 2860 km hosszan szeli át a fél kontinenst, tíz országot – Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát, Romániát, Moldovát és Ukrajnát – útba ejtve, mielőtt a Fekete-tengerbe torkollik.
A torkolatvidék teljes területe közel 4300 km2. A Romániához tartozó rész 1991 óta szerepel az UNESCO világörökségi helyszínei között. Gazdag élővilágában több mint 300 madár- és 45 édesvízi halfaj található.
A műholdképen a hatalmas nádasok barnás színben tűnnek fel, ami jellemző a tavaszi évszakban. A nyugati irányból (a képen balról) érkező folyó több kisebb ágra szakad. A tenger vizének világosabb, türkiz árnyalatait a partok mentén a folyó által szállított hordalék okozza. Vannak feltűnő világoszöld árnyalatú vízfelületek is, a legnagyobb például a folyótól délre, a part közelében. Ez a Razim-tó (Razelm-tó) és a Sinoe-tó által alkozott rendszer, egy lagúna. Vizüket a tengertől a Duna hordalékából képződött gát zárja el. Az élénk zöld szín a nagy mennyiségű algának köszönhető. Jobbra fent az Ukrajnához tartozó lagúna a Szaszik (Kunduk), a Ramsari Egyezmény által is védett fontos vízi élőhely.
Kapcsolódó linkek:
- A Duna-delta Sentinel-2 műholdképen (ESA)
- Duna-delta (Wikipédia)
- A Léna deltája (Sentinel blog, 2019. szeptember)