Idén júniusban mi is beszámoltunk egy Norvégia északi részén történt földcsuszamlásról, amikor egy néhány száz méter széles partszakasz a rajta levő építményekkel a tengerbe csúszott. Akkor szerencsére áldozatok és sérültek nem voltak, a katasztrófában jórészt hétvégi házak voltak érintettek.
Nem úgy december 30-án a hajnali órákban (4 óra körül), amikor az ország délkeleti részén, a Gjerdrumhoz tartozó Ask településrészen több mint egy tucatnyi épület, lakóházak alatt szakadt be a talaj. Az első jelentések szerint legalább tízen megsérültek, egy valaki súlyosan, és 11 további embert eltűntként tartottak nyilván. Ők lehet, hogy nem tartózkodtak otthon, de akár a sár és romok közé is kerülhettek. A kutatást az időjárás, a sötétség és a további balesetveszély nehezítette. A helyszín a norvég fővárostól, Oslótól nem messze, mintegy 30 km-re északkeletre található. A rendőrség több mint 900 embert kitelepítését rendelte el az év utolsó előtti napján.
Norvégiában viszonylag gyakoriak a földcsuszamlások, de ez a mostani az elmúlt időszak történetében a legnagyobbak közé tartozik. Ahogy korábban arról ugyancsak írtunk, Norvégiában nyilvánosan elérhető egy a Copernicus program Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjainak adatain alapuló, műholdradar-interferométeres (InSAR) módszerrel elkészült országos felszínmozgástérkép. Az InSAR Norway adatbázisban a mostani katasztrófával érintett területre rápillantva azonban nem látszik semmi különös: Ask épületei az elmúlt néhány év adatai alapján viszonylag stabilnak mutatkoztak (a térképen zöld színnel jelölt pontok) – igaz, hogy a legfrissebb elérhető feldolgozott adatok 2019-ből származnak. Ez rávilágít arra is, hogy a műholdradaros módszerrel kimutatott felszínmozgási adatok önmagukban nem „mindenhatók”, helyes értelmezésükhöz a műholdas radarmérések geometriájától kezdve a helyi geológiai és talajviszonyok ismeretéig sok egyéb fontos információra is szükség lehet.
A Sentinel-1 műholdpáros egyik tagja még a katasztrófa reggelén, röviddel az esemény után áthaladt a terület fölött. Alább ezt a december 30-án készített radaros amplitúdóképet hasonlítjuk össze az ugyanilyen irányú előző két átvonulás idejéről, 6 és 12 nappal korábbról származóval. A radarképeken világos színnel, több-kevesebb intenzitással az erősebb, illetve gyengébb visszaverődést produkáló felszínek, például építmények, kopár felszíndarabok látszanak. Ahonnan egyáltalán nem érkezik vissza radarjel a műhold irányába, ott sötét foltokat látunk. Az ugyanarról a területről alkotott három képhez három különböző alapszínt (vörös, zöld és kék) rendeltünk, s így összegeztük azokat. Ezzel a módszerrel feltűnnek a változások.
Az Ask földcsuszamlás sújtotta házainak környékét mutató kombinált radarképen, alul középen valóban megjelent egy nagy kiterjedésű, intenzív kék folt, vagyis december 30-án új helyekről szóródtak vissza a műhold felé a radarjelek. Emellett a legfeltűnőbb alakzat középtájt balra egy nagyon fényes, fehér folt, egy kereszt közepén. Ez utóbbi zavaró képződményt az érzékelő túlcsordulása okozza, annyira intenzív a beérkező jel – feltehetően egy nagy felületű, a műhold által lebocsátott jelek beérkezési irányára éppen merőleges állású háztetőről való visszaverődés révén. A fehér szín pedig a jelenség változatlanságára utal, hiszen mindhárom időponthoz tartozó alapszín egyenlő mértékben keveredik benne.
Kapcsolódó linkek:
- Durva földcsuszamlás volt Norvégiában szerda hajnalban (Telex)
- Lakott területet érintő földcsuszamlás Norvégiában (Reuters)
- Egy holttestet találtak a mentőcsapatok a földcsuszamlás helyszínén január 1-jén (BBC)
- Földcsuszamlás Norvégiában (Sentinel blog, 2020. június)
- Norvégia mozgásban (Sentinel blog, 2019. január)
- InSAR Norway adatbázis
- Magyarország felszínmozgása 2014 és 2020 között
- Magyarország felszínmozgása 2014–2020 (kisatlasz, pdf)