Az Európai Űrügynökség egy-egy érdekes űrfelvételt bemutató heti földmegfigyelési ismeretterjesztő videósorozatában a 2021-es év első „sztárja” a Szahara egyik legszárazabb és legelhagyatottabb vidékéről, a Tanezrouft-medencéről készített Sentinel-2 műholdkép volt.
(Forrás: ESA)
A képet még egy évvel korábban, 2020. január 12-én készítette az akár 10 m-es felszíni felbontásra képes, 13 különböző látható és infravörös sávban érzékeny Sentinel-2 műholdpáros egyik tagja. A régió Algéria déli és Mali északi részén terül el, és arról nevezetes, hogy perzselő a forróság, nyáron akár 50 °C fölé is emelkedhet a hőmérséklet. Lényegében semmi víz nincs itt, és emiatt a növényzet sem él meg. A területet a rettegés földjének, vagy a szomjúság földjének is nevezik. Állandó lakossága sincs, legfeljebb nomád tuaregekkel lehet itt találkozni.
A kopár, sík vidéket kelet felől az Ahaggar-hegység (más néven Hoggar-hegység) határolja. A műholdképen változatos megjelenésű tájat sötét homokkőből álló domborzat, meredek sziklafalak, sós lapályok (a képen fehér színben), köves fennsíkok uralják. Elsőre meglepőnek tűnő módon a szél és a homokviharok koptató hatása mellett a víz eróziójának is feltűnnek a nyomai. De nincs ellentmondás: ahol ma sivatag terül el, ott a Föld történetének korábbi időszakában bőségesen fordult elő víz. Láthatók itt több emelet magas homokdűnék is. A párhuzamosan kanyargó, gyűrődésekre emlékeztető hurkokból álló mintázatot a lekopott, a paleozoikum idején – vagyis kb. 540 és 251 millió éve – képződött kőzet eltérő színű rétegei rajzolják ki.
Kapcsolódó linkek:
- Tanezrouft Sentinel-2 műholdképen (ESA)
- A szomjúság földje (Űrvilág, 2009. november)
- Tanezrouft (Wikipedia)