Nyáron gyorsuló grönlandi gleccserek

Az utóbbi időben éves átlagban kicsit lassult Grönland négy legnagyobb gleccserének mozgása, de a nyári hónapok alatt természetesen „meglódulnak”. Hogy pontosan mennyire, azt az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdpárosával mérték meg, 2014 és 2017 között. A Sentinel-1A 2014-ben állt pályára. Két évvel később a Sentinel-1B-vel kiegészülve a rendszer 6 napos időközönként képes megfigyeléseket […]

Újra telnek a víztározók Fokvárosnál

Egyik februári blogbejegyzésünkben írtunk arról, hogy A Dél-afrikai Köztársaság negyedik legnagyobb települése, a 3,7 millió lakosú Fokváros lehet a világ első olyan metropolisa, ahol hamarosan leállhat a vezetékes ivóvízellátás, kifogy a víz. Szerencsére ez végül mégsem következett be. Közel fél évig tartó különleges szárazság után ugyanis áprilisra megérkezett a várva várt csapadék. Dél-Afrikában azóta több […]

Egy év egy jéghegy életében

Tavaly nyár közepén szakadt le az Antarktiszi-félsziget Larsen C jelű selfjegéről az a hatalmas jéghegy, amelyet a megelőző hónapokban már intenzíven figyeltek műholdas távérzékelési eszközökkel. Az egyre nagyobbra növő repedés végül 2017. július 12-én vezetett a jéghegy leválásához, amely azután az A-68 jelölést kapta. Az A-68 utóélete az elmúlt bő egy évben egyelőre nem bizonyult […]

Gátszakadás Laoszban

Július 23-án, helyi idő szerint este 8 óra körül átszakadt egy vízerőmű gátja Laosz délkeleti részén, a kambodzsai határ közelében. Emiatt a becslések szerint 5 milliárd köbméternyi – mintegy kétmillió olimpiai úszómedence térfogatával egyenértékű – víz zúdult a környező településekre Attapeu tartományban. A beleset nyomán több ezer lakóház semmisült meg, a halottak és eltűntek száma […]

Ha nyár, akkor Balaton

A Balaton Magyarország és tágabb földrajzi környezetünk legnagyobb tava. Teljes vízfelülete mintegy 600 négyzetkilométer. Hossza 77 km, szélessége 1,5 km (a Tihanyi-félszigetnél) és 12,7 km (Balatonvilágos–Balatonalmádi) között változik. Vize sekély, átlagosan 3–4 m, de a legnagyobb mélysége sem több 11 m-nél. Nyáron a víz hamar felmelegszik, kiválóan alkalmas fürdőzésre. A Balaton és környéke a fürdőzés, […]

Ásványok felmérése Sentinelekkel

Hagyományosan az ásványkincsek utáni geológiai kutatás költséges és időigényes munka. Habár műholdakkal nyilván nem lehet ezt teljesen kiváltani, de jelentősen segíteni igen. Legutóbb Afrikával kapcsolatban végeztek egy olyan felmérést, amelyhez többek közt az európai Copernicus földmegfigyelési program műholdas adatait alkalmazták. A geológiai térképeken általában a különféle kőzettípusokat, vetőket, a talajvíz és ásványi anyagok előfordulásait ábrázolják. […]

A Sentinelek és a közös uniós agrárpolitika

Az Európai Unió (EU) 1962-ben bevezetett közös mezőgazdasági politikája (Common Agricultural Policy, CAP) belépett az űrkorszakba. Legalábbis ezzel a hangzatos kijelentéssel kezdődik az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye, amely a Copernicus földmegfigyelő program műholdjainak újabb hasznosításáról ad hírt: közel 22 millió európai földműves, közvetve pedig a közös költségvetés láthatja hasznát, hogy a támogatások helyszíni ellenőrzéseit kiváltják […]

Hajózni a Sentinelekért

Két nemrég véget ért expedíció során a kutatók 26 ezer km-t hajóztak az Atlanti-óceánon, hogy a Copernicus program óceánokat figyelő Sentinel műholdjai minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak. Az óceánok folyamatos szemmel tartása a Föld körüli pályákról fontos többek közt a biztonságos hajózás segítése, a környezet védelme és a halászat szempontjából is. A műholdak méréseiből származtatott adatok […]

Jeges Balaton

Már-már azt hihettük, hogy ezen a télen nem borítja jég hazánk legnagyobb tavát, a Balatont. (Az idei tél általában sokkal kevésbé volt fagyos, mint a tavalyi, amikor még a Dunán is jégtáblák és jégtorlaszok jelentek meg.) De 2018. február legvége a nagy lehűléssel végül rácáfolt a várakozásokra. Ha vastag, korcsolyázásra alkalmas jég nem is alakult […]

Vissza a Bering-szorosba

Nemrég Sentinel-2 és Sentinel-3 űrfelvételek segítségével ellátogattunk az Észak-Amerikát (pontosabban az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszkát) és Ázsiát (Oroszország távol-keleti „végét”) elválasztó Bering-szoroshoz, azon belül is Diomede-szigetekhez. Ott a két ország szárazföldi területeit kevesebb mint 4 km távolság választja el egymástól. Úgy alakult, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) nagyjából ezzel egy időben szintén a Bering-szorost választotta […]