Az alábbi, az Európai Űrügynökség (ESA) feldolgozásában elkészült képpár a Copernicus program két különböző típusú földmegfigyelő műholdjának adataiból állt elő. Ezek egyike az optikai Sentinel-3 műholdpáros tagja, a másik a levegő egyes összetevőinek koncentrációját felmérő Sentinel-5P. A mérések idén május 7-én készültek.
A képeken egy Afrikából, a Szahara sivatagból származó vastag homok- és porfelhő látható. A felhőt a kontinens nyugati partvidékéről a szél az Atlanti-óceán fölé fújta, ahonnan idővel elérheti egészen Dél-Amerikát is. A Szaharában gyakoriak a homokviharok. Ilyenkor az erős szelek nagy mennyiségű porszemcsét sodornak magukkal. Ezek a szemcsék napokig vagy akár hetekig is lebeghetnek a légkörben, attól függően, hogy mennyire szárazak, gyorsak és turbulensek a légtömegek. A troposzféra magasabb rétegeibe eljutó port óceánokon és kontinenseken át szállíthatják a légáramlatok. Az efféle szaharai porviharok jellemzően késő tavasz és kora ősz között alakulnak ki.
A Sentinel-5P korszerű Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométere képes megállapítani a légkörben nyomokban előforduló számos gáz koncentrációját. Adataiból ki tudják számítani az aeroszolindexet is, amely a légkörben lebegő aeroszolok, például a por jelenlétére és sűrűségére utal. A Sentinel-3 és -5P adatok kombinációja lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék ezeket a hatalmas porfelhőket. Az areszolindex fontos bemenő paraméter a levegőminőségi előrejelzések számára is. A homokviharok rontják a levegő minőségét, elhomályosítják az égboltot, továbbá veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. A por belélegezve szív- és érrendszeri betegségeket és tüdőproblémákat okozhat – szerencsére a legkevésbé az Atlanti-óceán felett. A szelek szárnyán messzire eljutó szaharai por ugyanakkor fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. Ami a tengeri élővilágot illeti, fő ásványianyag- és tápanyagforrás a tápláléklánc alapját képező mikroszkopikus növényi fitoplankton számára. Sőt még az amazóniai esőerdők is részesülnek a Szaharából származó, az egész óceánon átszálló ásványi anyagok áldásában.
Kapcsolódó linkek
- A Föld a világűrből: szaharai eredetű homokfelhő (ESA)
- Nyilvánosak a Sentinel-5P adatai (Sentinel blog, 2018. július)
- Homok Afrikából Dél-Amerikába (Űrvilág, 2010. június)
- A Szahara pora (Űrvilág, 2020. július)
- Porviharok, napelemek (Űrvilág, 2025. február)