Uncategorized

Qeshm

A címben szereplő földrajzi név egy szigetet takar. A maga közel 1200 km2-ével ez Irán és egyúttal a Perzsa-öböl (más néven Arab-öböl) legnagyobb területű szigete. A Hormuzi-szorosban fekszik, elnyúlt – sokakat egy nyílra emlékeztető – alakja az iráni partokkal párhuzamosan húzódik. A sziget hossza mintegy 135 km, a legszélesebb szakaszon 40 km-es.

Az Európai Űrügynökség földmegfigyelési videósorozatában május 14-én mutatták be a Qeshm-szigetről készített Sentinel-2 műholdképet. (Forrás: ESA)

A képet a száraz, sivatagos felszín uralja, mind a szigeten, mind tőle északra Irán kontinentális területén. Qeshm jellemzően sziklás tengerparttal rendelkezik, de az északnyugati részen homokos öblök és iszapos lapályok is találhatók. A sziget és a szárazföld közötti keskeny szorosban levő sekély vízi utak és a növényzet jól láthatóan elkülönül a műholdképen. A szigetet máshol is világosabb, türkiz színű tenger veszi körül, éles kontrasztban a Perzsa-öböl délebbre fekvő területeiről. A színkülönbségnek egyrészt az eltérő vízmélység, másrészt a partok közelében a tengervízbe került hordalék az oka.

A valóságoshoz közeli színeket mutató Sentinel-2 műholdkép a Hormuzi-szorosról és Irán legnagyobb szigetéről, emalynek népessége meghaladja a 100 ezer főt. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A sziget és a szárazföld között elterülő Clarence-szoros sós vize és mangrovemocsarai hazdag élővilágnak adnak otthont. Több mint 150 madárfaj egyedei fordulnak meg ezen a természetvédelmi területen vándorlásaik közben. Tengeri teknősök, kígyók is élnek itt. A szigethez közeli vizekben korallzátonyok találhatók, a sziget környékén cápák, bálnák, delfinek is előfordulnak. A sziget délnyugati részén kivehető, felülnézetben egy körhöz hasonlító alakzat a Namakdan-hegy. Itt van a világ legnagyobb kiterjedésű sóbarlangja, járatainak hossza meghaladja a 6 km-t. A barlang tele van különleges kristályokkal, sóalakzatokkal.

A műholdképen feltűnik még három kisebb sziget, nyugatról keletre haladva Hengam (közvetlenül Qeshm mellett, délre), majd Larak és Hormuz. Alul középen, a kevés felhő által megrajzolt alakzattól délre „belóg” még a Muszandam-félsziget, amely valójában az Arab-félsziget északkeleti nyúlványa. Ha Skandinávia fölött járnánk, a mélyen benyúló öblökkel tagolt partvidéket akár fjordoknak is gondolhatnánk. A Muszandam-félsziget csúcsa Ománhoz, további területei az Egyesült Arab Emírségekhez tartoznak. A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét az adja, hogy itt halad át a világ kőolajszállító tankhajóinak jelentős része az Indiai-óceán irányába.

Kapcsolódó linkek: