Mezőgazdasági művelés alatt álló területek színes foltjai dominálják az alábbi műholdkép-kombinációt, amelynek hamis színezése három eltérő őszi időpontban készült Sentinel-1 radaros amplitúdókép felhasználásával készült. Románia délkeleti részén járunk, a Duna mentén, Brăila városának környékén, amely a hasonló nevű megye fővárosa és Románia második legnagyobb kikötője. (Brăila már szerepelt egy tavaly nyári blogbejegyzésünkben, amelyet a Duna felett átívelő új függőhíd átadása apropóján írtunk – ugyancsak Sentinel-1 radarképekkel illusztrálva. Szóban forgó híd az itt bemutatott, sokkal nagyobb területet ábrázoló képen is felfedezhető.)
A leggyakrabban optikai műholdképekkel találkozhatunk, amelyeket a látható és a közeli infravörös tartományban érzékeny műholdfedélzeti kamerákkal rögzítenek. Ilyenek repülnek például az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdpárosain. A műholdas földmegfigyelés egyik vezető alkalmazási területe a mezőgazdasági táblák figyelése, a növényzet egészségi állapotának felmérése, a termés becslése. Azonban az apertúraszintézis elvén működő radaros földmegfigyelő műholdak, mint a Sentinel-1, szintén bevethetők mezőgazdasági alkalmazásra. A radarműholdak „fekete-fehér” amplitúdóképei a felszínről a műhold irányába visszavert radarjelek intenzitásának térbeli eloszlását mutatják. Mint ilyenek, értékes adatokkal szolgálhatnak a termesztett növények fajtájának meghatározásához, a növekedésük, egészségi állapotuk felméréséhez. A Sentinel-1 adatok fontos szerepet játszanak a felszínborítás vizsgálatában, a változok nyomon követésében, nem utolsósorban az intenzív mezőgazdasági műveléssel jellemezhető régiókba, mint amilyen a fenti képen is látható. A radaros módszer előnye, hogy a megfigyelést nem zavarják a felhők és a napszakok sem: akár borult időben, akár éjjel is felmérhető a felszín.
A kép három, különböző időpontokban készült radarfelvételt kombinációja, amely látványosan szemlélteti a felszínborítás változásait. Minden egyes képhez hozzárendeltek egy alapszínt: a 2024. október 28-aihoz a kéket, a november 9-eihez a zöldet, a november 21-eihez pedig a vöröset. A képeket egymással átfedve egyetlen kompozitot kapunk, amelyen a színek kiemelik a különböző terménytípusokat és növekedési szakaszokat.
Az ilyen kombinált radarképeken az olyan sűrűn beépített területek, mint a városok, szürke vagy fehér színnel tűnnek fel, hiszen egyrészt erős radarvisszhangot produkálnak, másrészt az nemigen változik egy-két hét vagy hónap leforgása alatt. A vízfelszínek ugyanakkor feketék, onnan nem a műhold irányába verődnek vissza a lebocsátott jelek.
A kép jobb oldalán fekete, kanyargós vonalként jelenik a Duna, az Európai Unió területén található leghosszabb folyó. Felül a folyó mellett fehér színben látható Brăila városa. A Duna itt északi irányban haladva kisebb ágakra szakad, amelyek két fő szigetet alkotnak. A nagyobbikat főleg mezőgazdasági területek borítják, ami jól látható a táblák szabályos alakzataiból. A kisebbik sziget világos türkiz árnyalatban tűnik fel, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelye természetvédelmi terület.
Kapcsolódó linkek:
- A Föld az űrből: mezőgazdasági táblák Romániában (ESA)
- Új híd Romániában (Sentinel blog, 2023. július)
- Alsó-Kalifornia (Sentinel blog, 2019. október)