Uncategorized

Meteoritvadászat műholdas segítséggel

Egy ritka, 7,6 kg tömegű meteoritra sikerült rábukkannia az Antarktiszon egy belga vezetésű kutatócsoportnak, méghozzá Sentinel-2 műholdas adatok segítségével. Ez az egyik legnagyobb égből hullott kő, amelyet a jeges kontinensen találtak.

Minden déli-sarkvidéki nyár idején kutatócsoportok látogatnak a belga Princess Elisabeth Antarctica (PEA) állomásra, amely az Antarktisz keleti részén, a Sør Rondane-hegység területén található. Köztük olyanok is, akik meteoritokra vadásznak. Az eddig jórészt feltérképezetlen területen nagy segítséget jelentenek a műholdképek. A belga, svájci és amerikai geológusokból álló csoport a decemberi expedíciójuk előkészítésekor az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak adatait használta fel arra, hogy megtervezze a kutatás helyszínét. A hatalmas, közel 8 kg-os darabon kívül egyébként másik négy, kisebb meteoritot is sikerült begyűjteniük. Természetesen még a legnagyobb példányok is sokkal kisebbek, mint a Sentinel-2 képeinek 10 m-es legjobb felszíni felbontása. Szóval a meteoritvadászat műholdképekkel nem azt jelenti, hogy a fehér havas-jeges tájon gyanús sötét foltokat próbálnak találni.

Az Antarktiszon megtalált 7,6 kg-os meteorit. (Kép: Maria Valdes)

Az Antarktisz a Földön az egyik legjobb hely a meteoritvadászatra. A körülmények persze mostohák a nagy hideg miatt, de ugyanezen okból a táj lényegében érintetlen, minden emberi tevékenységtől mentes. A kontinens száraz időjárása miatt a kozmikus eredetű kődarabok kevéssé vannak kitéve az eróziónak, jól konzerválódnak. Ráadásul a vakítóan fehér háttér előtt könnyen megakadhat a terepi kutatók szeme a légkörön átjutott, elszenesedett, sötét darabokon. Csakhogy a meteoritok azért elég ritkák, így vaktában a keresésükre indulva nagyon nagy területet kellene átfésülni értük, a siker minimális esélyével – hacsak nincs valamilyen ügyes módszer, amellyel a keresés hatékonyságát növelni lehet. Épp ezt a módszert kínálják a földmegfigyelő műholdak. Az ún. „kék jéggel” borított területeken ugyanis sokkal nagyobb a meteoritok felbukkanásának a valószínűsége. Itt nem takarja hó a felszínt, és a tapasztalatok szerint a jég vándorlása mintegy „összehordja” a kozmikus eredetű kődarabokat. Akár olyanokat is, amelyek nem frissen, hanem több ezer éve hullottak le a környéken.

Kék jéggel borított mezők az Antarktiszon, Sentinel-2 műholdképen. A kép egy 5 km × 5 km-es részletet mutat, ahol a nagy méretű meteoritot megtalálták. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: Royal Belgian Institute of Natural Sciences)

Az elmúlt évszázadban a becslések szerint több mint 45 ezer meteoritdarabot gyűjtöttek össze az Antarktiszon. Ezek közül csak mintegy száz lehetett akkora vagy még nagyobb, mint a kutatók által most megtalált példány.

Kapcsolódó linkek: