A Copernicus program légkörfigyelő műholdjának, a Sentinel-5P-nek a fedélzetén működő Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométer alkalmas arra, hogy megmérje egyes légköri összetevők koncentrációját. Ezek közé tartozik a metán (CH4), a „fő bűnös” szén-dioxidnál is bő egy nagyságrenddel hatékonyabb üvegházhatású gáz. Metán a mezőgazdaságban, a hulladékfeldolgozás során, szerves anyagok rothadása nyomán, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésekor kerül a legnagyobb mennyiségben a Föld légkörébe. Ez utóbbiaknál az olaj- és gázkitermelést szokták elsősorban említeni, de mint az alábbiakban láthatjuk, a kőszén bányászata is jelentős mennyiségű metán felszabadulásával járhat.
A 2008–2017 közötti időszakra vonatkozó becslések szerint a szénbányászat nem kevesebb mint harmadrészben felelős a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos metánkibocsátásért. A mélyművelésű szénbányák kiterjedt vágatrendszeréből a szellőzés, a levegő áramlása hozza a felszínre a mélyben felszabaduló metánt, amely ha nagy koncentrációban bent maradna, a sújtólégrobbanás veszélyével fenyegetne.
Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) felmérése szerint kontinensünk 10 legnagyobb metánkibocsátó szénbányája Lengyelország területén található. Ezek együttesen több mint 282 ezer tonna metánt juttattak a légkörbe 2020-ban. A Leicesteri Egyetem (Nagy-Britannia) kutatói a Brémai Egyetem (Németország) szakemberei által előállított Sentinel-5P Tropomi adatok alapján megmutatták, hogy a műholdas mérések valóban alkalmasak a lengyelországi szánbányászat emissziójának számszerűsítésére.
A 2018 és 2020 között gyűjtött adatok alapján a legjelentősebb kibocsátók a Felső-Sziléziában, Krakkótól nyugatra, az ország déli részén, a cseh határ közelében fekvő bányák. Mivel ezek egymáshoz közel találhatók, az egyes szomszédos bányák emissziójának elkülönítése a korlátozott térbeli felbontás miatt nem lehetséges. Együttes metánkibocsátásuk azonban jól mérhető.
Általában fontos feladat nyomon követni a legnagyobb metánkibocsátásokat, hogy adott esetben tenni lehessen a szivárgások csökkentése érdekében. Ezzel biztosan nem ártunk a klímaváltozás mérsékléséért folytatott küzdelemnek… A hatékony intézkedések alapfeltétele, hogy megbízható, objektív mérési adatok álljanak a döntéshozók rendelkezésre. Ebben van fontos szerepe a műholdas távérzékeléssel gyűjtött adatoknak, az űreszközök ráadásul globális lefedettséget kínálnak. Több mint 100 ország a részese annak a nemzetközi megállapodásnak (Global Methane Pledge), amelyet a tavaly Glasgow-ban tartott klímakonferencián írtak alá, s amelynek célja, hogy 2030-ig 30%-kal visszaszorítsák a metánkibocsátást. A vállaláshoz ugyanakkor nem csatlakoztak olyan nagy kibocsátók, mint Kína, Oroszország és India, sőt néhány európai uniós állam sem, mint épp Lengyelország, valamint Csehország – és Magyarország sem…
Kapcsolódó linkek:
- A Sentinel-5P metánt detektált Lengyelországi szénbányáknál (ESA)
- Lengyelország nem írta alá a vállalást a metánkibocsátás csökkentéséről (SEO)
- Sentinel-5P: a tisztább levegőért (Sentinel blog, 2017. október)
- Metánszivárgás Ohióban (Űrvilág, 2020. január)