Európa déli és középső részén, így Magyarországon is forró és száraz volt a június. A hőhullám különösen a hónap végétől vált elviselhetetlenné. Az aszállyal párosuló tartósan magas hőmérsékletek nem tesznek jót az emberi egészségnek, a levegő minőségének, a mezőgazdaságnak, és megnövelik az erdő- és bozóttüzek előfordulásának valószínűségét is. Az alábbi térkép június végének és július elejének 6 napján gyűjtött adatok segítségével szemlélteti a felszín hőmérsékletét. Az adatok a Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-3 műholdjainak SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) sugárzásmérő műszerétől származnak.
Június 28-án az Ibériai-félszigeten például helyenként az 50 °C-ot is meghaladta a felszín hőmérséklete. (Ez nem ugyanaz az érték, mint az időjárás-jelentésekben hallott levegő-hőmérséklet, bár nyilván van közöttük összefüggés.) Később a hőhullám északabbra és keletebbre is kiterjedt. Július 3-án már Magyarország területének legnagyobb részén is sötétpirosba váltott a felszínhőmérsékletet érzékeltető színek tartománya.
A Copernicus földmegfigyelő műholdas adatainak sok területen veszik hasznát a szakemberek, például a növényzet egészségének monitorozásában, a vízgazdálkodásban, vagy a közegészégügy számára fontos információk gyűjtésében.
Alább a nyárkezdő aszály hatását szemléltetjük egy Sentinel-2 műholdképpár segítségével. A színezés a növényzetben tárolt víztartalomra utaló ún. normalizált differenciális nedvességi index (Normalised Difference Moisture Index, NDMI) értékeit mutatja az Alföldön, Szolnok környékén. A Tisza partján fekvő megyeszékhely a kép közepén látszik. Más nagyobb települések tőle nyugatra Abony, keletre Törökszentmiklós. A csúszka elmozdításával összehasonlítható egyik műholdkép július 4-én, a másik alig egy hónappal korábban, június 7-én készült. Jól kivehető a magasabb nedvességtartalmú kék területek csökkenése a szárazabb, sárga és vörös foltok rovására. A szántók vízellátottságát és így a növények nedvességtartalmát természetesen öntözéssel lehet javítani, ahol erre lehetőség van.
Műholdas nedvességtartalom-térképek Szolnok környékén, Sentinel-2 adatok alapján. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az NDMI számításához a Sentinel-2 műholdak 13 látható és infravörös hullámsávban dolgozó kameráinak B8A (865 nm hullámhossz) és B11 (1610 nm hullámhossz) sávjainak adatait használják fel, az index értéke a két intenzitás különbségének és összegének hányadosa. Az MSI (Multispectral Imager) kamera felszíni felbontása ezekben a sávokban 20 m.
Kapcsolódó linkek
- A június végi európai hőhullám alakulása (EU Copernicus)
- 105,8 fok (Sentinel blog, 2020. június)
- A harmadik spanyol hőhullám (Sentinel blog, 2023. augusztus)
- Alacsony vízállási rekord a Velencei-tónál (Sentinel blog, 2022. augusztus)