Bejárta az internetet az a videofelvétel, amelyen az látható, ahogy egy néhány száz méter széles part menti földdarab a rajta levő építményekkel és növényzettel együtt a tenger vizébe csúszik. Az eset június 3-án, helyi időben délután 4 óra körül történt Norvégia északi részén, Alta település közelében, a Kråkneset nevű faluban. A jelentések szerint 8 építmény – felerészben hétvégi ház – volt érintett a természeti katasztrófában. Áldozatok szerencsére nem voltak, az embereknek sikerült időben elhagyniuk a helyszínt, egy pórul járt kutya viszont kénytelen volt a partra úszni…
A földcsuszamlásról a videót az egyik érintett helyi lakos készítette. (Forrás: The Telegraph / Youtube)
A becslések szerint kb. 40 m vastag földréteg csúszott a tengerbe. Az eset után a közeli, még épségben maradt lakóházakat a biztonság kedvéért evakuálták. Norvégiában nem példa nélküliek a földcsuszamlások, de ekkora kiterjedésű esemény csak néhány évente fordul elő. A sarkkör közelében fekvő Alta környékén mindenesetre még nem tapasztaltak hasonlót.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdpárosának egyik tagja közvetlenül a földcsuszamlás utáni napon, június 4-én repült el a terület fölött. A nyilvánosan hozzáférhető radarképet, közepén az eset helyszínével alább mutatjuk be. A csúszka elmozdításával előbukkanó összehasonlító képet ugyanazon műhold 6 nappal korábban készítette, amikor ugyanolyan pályán és repülési irányban mérte fel a terepet. Jól látható a félszigetből „kiharapott” földdarab helye, ahonnan immár nem szóródnak vissza a műhold által lebocsátott radarjelek. (A vízfelszín a műholdas radarlépeken sötét; június 6-án megjelent ugyan a vízen egy igen fényes pont, de az feltehetően az események hatását vizsgáló hajó lehet.)
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
S ha már Sentinel-1 és Norvégia, blogunk hűséges olvasói talán még emlékeznek egy tavaly év eleji bejegyzésünkre, amelyben az ország műholdradar-interferométeres technikával (InSAR) elkészült mozgástérképéről írtunk. A nyilvánosan böngészhető InSAR Norway adatbázisban Norvégia területén mintegy 2 milliárdnyi radaros szórópont – épített vagy természetes felszínelemek – mozgástörténete követhető nyomon, akár évente 1 mm-es pontossággal. A létrehozásának egyik fő célja éppen a sziklaomlások és földcsuszamlások által potenciálisan veszélyeztetett helyszínek megkeresése volt.
Mit mond a több éven át gyűjtött és interferométeres eljárással feldolgozott Sentinel-1 adatokból előállított adatbázis Kråkneset most megcsúszott földterületéről? Az első képernyőképen a természeti csapással érintett félsziget tágabb környezete látható. A színes pöttyök különböző egyedi radaros szórópontokat jelölnek, amelyek állandóan feltűnnek a sűrűn ismételt radarmérések során. Jellemzően építményekhez vagy sziklás, köves felszínekhez tartoznak, emiatt nem is egyenletes sűrűségben fordulnak elő. A színskálán a zöld viszonylagos stabilitást jelez, a sárga és a piros árnyalatai viszont süllyedést. A paletta másik végén a türkiz és a kék emelkedő felszínmozgásra utal.
Kapcsolódó linkek:
- Házakat sodort el a földcsuszamlás Norvégiában (CNN)
- Norvégia mozgásban (Sentinel blog, 2019. január)
- InSAR Norway adatbázis