Az Európai Unió (EU) Copernicus földmegfigyelési programjának hivatalos honlapján rendszeres hírekkel megjelenő Copernicus Observer január elején főszerkesztői cikkben foglalta össze az elmúlt év legfontosabb eseményeit és tekintett előre a 2018-as tervekre. A hosszú írásból, amelyet Philippe Brunet, az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) űrpolitikáért, a Copernicus programért és a védelmi iparágakért felelős igazgatója jegyez, itt röviden kiemelünk néhány fontos gondolatot.
Brunet értékelése szerint 2017 meghatározó évnek bizonyult a Copernicus program eddigi történetében. Pályára állt két új Sentinel műhold, kiírták a keletkező adatok és információk tárolását és elérhetővé tételét biztosító európai szolgáltatás (Data and Information Access Services, DIAS) megvalósítására vonatkozó tendert, és további, a Copernicus adatok és szolgáltatások elterjesztését segítő kezdeményezések indultak.
A Copernicus program keretében jelenleg hat tematikus szolgálat működik, amelyeknek munkája közvetlen hatással van az európai polgárok életére és erősíti az EU globális jelenlétét. A katasztrófahelyzetek kezelését segítő szolgálatot (Emergency Management Service, EMS) az elmúlt évben több mint 80 alkalommal aktiválták polgári védelmi és humanitárius célból. Viharok és árvizek, erdő- és bozóttüzek, hurrikán, de európán kívül földrengések után is gyors információkkal, térképekkel segített a szolgálat. A szárazföld megfigyelését végző szolgálat (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) több mint 20, a víz, az energiaháztartás, a növényzet és a jégtakaró jellemzésére alkalmas változót határoz meg. A tengeri környezet megfigyelését végző Copernicus szolgálat (Copernicus Marine Environmental Monitoring Service, CMEMS) 2017-ben publikálta először az óceánok állapotáról szóló átfogó jelentését, amit a jövőben minden évben megtesznek majd. A Copernicus klímaváltozási szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) a tengeri jég kiterjedésének és a levegőhőmérsékletnek az anomáliáiról havonta tesz közzé térképeket és előrejelzéseket. Vizsgálják a klímaváltozás lehetséges hatásait számos szektorra, mint például az energiaipar, a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás. A légkörmegfigyelő szolgálat (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) hozzájárul az európai levegőminőségi index számításához és újraelemzi a 2003 óta keletkezett mérési adatokat. Végül a biztonsági alkalmazások szolgálata (Security Service) operatív módon segítette a határvédelmet és a tengeri felderítést, esetenként az EU határain túl is.
A Copernicus űrszegmense két új taggal bővült 2017-ben. Az Európai Űrügynökség (ESA) márciusban pályára állította az optikai és infravörös tartományban működő Sentinel-2B műholdat. Ezzel mind a radaros Sentinel-1 páros, mind a két műholdas Sentinel-2 rendszer teljes, és 5 napos visszatérési idővel képes adatokat szolgáltatni – ingyenesen, mindenki számára szabad hozzáférést biztosítva. Októberben elindult a levegő minőségének monitorozására készült Sentinel-5P műhold is.
A jelenleg működő hat Copernicus Sentinel műhold naponta több mint 12 terabájt új földmegfigyelési adatot produkál. Felismerve, hogy az adatok tárolásához és könnyen elérhetővé, hasznosíthatóvá tételéhez újszerű megoldásokra van szükség, megszületett a DIAS koncepciója. 2017-re úgy fogunk emlékezni, mint a kezdetekre, amikor megindult a felhőalapú szolgáltatások kifejlesztése, öt különböző európai konzorcium bevonásával.
A Copernicus adatokhoz és információkhoz való széles körű hozzáférés biztosítása azon is múlik, mennyire sikerül a társadalomban tudatosítani a hasznosságát, elterjeszteni a hírét, elősegíteni az innovatív alkalmazások kifejlesztését. Júniusban az Európai Parlament épületében bocsátották ünnepélyesen útjára a Copernicus Relays és Copernicus Academy hálózatokat (ez utóbbinak a Geo-Sentinel is a tagja, más EU tagállamok mintegy 90 egyéb szervezetével együtt). A DG GROW kötelékében működik a Copernicus iroda (Copernicus Support Office), amelyhez a programmal kapcsolatos kérdésekkel lehet fordulni, s akik 2017-ben több mint 30 különböző eseményt szerveztek a partner országokban. A Copernicus Accelerator és Copernicus Incubation programok a földmegfigyelési adatokat felhasználó vállalkozások, induló innovatív cégek támogatására jöttek létre. A Copernicus Masters verseny 2017-es fordulójára több mint 200 üzleti elképzeléssel pályáztak, 14 díjat osztottak ki.
A Copernicus révén Európa erősítette nemzetközi pozícióit is a műholdas földmegfigyelés területén. Együttműködési megállapodás született az Amerikai Egyesült Államokkal és Ausztráliával, tárgyalások folynak Argentínával, Brazíliával, Chilével, Kolumbiával, az Afrikai Unióval, Indiával, Szerbiával és Ukrajnával.
2018-ban várható a Sentinel-3 műholdsorozat második tagjának, a Sentinel-3B-nek a pályára állítása. Az „ikrek” révén akár 1 naponta ismétlődő globális lefedettséggel lesznek tanulmányozhatók az óceánok és a szárazföldek. Elindul a DIAS, a tervek szerint már a második negyedévben a felhasználók rendelkezésére fognak állni az adattárolási és számítási kapacitásai. Összesen 11 információs napot tartanak majd különböző tagállamokban (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Izland, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia).
Az EU tagállamai, az EU Tanácsa és az Európai Parlament közötti tárgyalások során biztosítani kell majd a 2021–2025 közötti közösségi költségvetésben a Copernicus folytatását (Copernicus 2.0) lehetővé tevő pénzügyi forrásokat.