Március 24-én keresztbe fordult a Földközi-tengert és a Vörös-tengert összekötő forgalmas tengeri útvonal déli részén a világ egyik legnagyobb teherhajója, az Ever Given. A beszorult hatalmas konténerszállító hajó egyúttal el is torlaszolta a szűk vízi utat, feltartva a két irányból érkező áruforgalmat, így komoly fennakadásokat okozva az ellátási láncokban.
Az eseményről bő terjedelemben számoltak be a híradások. Annál is inkább, mert a világkereskedelem számára kulcsfontosságú Szuezi-csatorna blokkolása a becslések szerint naponta dollármilliárdokban mérhető károkat okozott. Végül március 29-én sikerült kimozdítani a 400 m hosszú teherhajót. Nem sokkal később újból megindulhatott a forgalom, a csatorna két bejáratánál feltorlódott hajók százai megkezdhették az áthaladást.
Az első képünk az európai Copernicus program egyik Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjával készült, március 25-én. A vízfelületek sötétek, a hajók viszont erős radarvisszhangot produkálnak a műhold irányába, így jól kivehetők a víz háttere előtt. Középen feltűnő a csatorna teljes szélességét elzáró Ever Given, mellette a kimozdításán munkálkodó kisebb hajók.
A második ábra egy nagyobb térséget mutat: a Vörös-tenger északi részét, a csatorna déli bejáratával. Ez három eltérő időpontban, de ugyanolyan irányú műholdáthaladás alkalmával rögzített Sentinel-1 radarkép kombinációja. A március 13-án, 25-én és 31-én készült képekhez rendre a vörös, zöld és kék alapszíneket társítottuk. Így az állandó felszíni radarvisszaverő felületek – például balra fent a parton, a csatorna bejáratánál Szuez városának építményei – fehérek. A hajók azonban jellemzően elmozdultak a képek készítése közt eltelt 6–12 napos időszakokban. A sok, a tegerben mintegy 100 km hosszan elszórt kék pötty a feltorlódott hajókat jelzi, amelyek még az áthaladásra vártak március utolsó napján. A zöld pontok 25-én a csatornabejárathoz közelebb csoportosulnak. Akkor még friss volt az akadály, már elég sok, de még kevesebb a várakozó hajó. A legkorbbi, 13-ai állapotot – vagyis a dugó kialakulása előtti normális forgalmat – illusztráló piros pontokból lényegesen kevesebbet láthatunk.
A műholdas távérzékelésben „utazó” cégek számára kapóra jött ez az esemény, amely a világsajtó érdeklődését is heteken át felkeltette. Kitűnő alkalmuk nyílt demonstrálni, mit is tudnak az űreszközeik. A magyar sajtóban és internetes oldalakon is szép számmal lehetett ilyen képeket látni. Mi példaképpen csak néhányat mutatunk be közülük.
A Maxar Technologies, amely az általa korábban felvásárolt DigitalGlobe nagyfelbontású kereskedelmi távérzékelő műholdjait üzemelteti, napi rendszerességgel tett közzé képeket a helyzet alakulásáról.
A San Franciscó-i székhelyű Planet, amely egy sereg kisebb (és még kisebb) földmegfigyelő holdat üzemeltet, szintén rendszeresen demonstrálta űreszközei képességét az Ever Given incidenséről készített műholdfelvételekkel. A kis hűtőszekrénnyi méretű, 110 kg-os SkySat holdak egyikével rövid videót csináltak, de a még kisebb, cipős dobozhoz hasonlítható Dove és SuperDove műholdak sem tétlenkedtek. Bár ezek felbontása nem annyira jó, nagy számuk miatt egy adott terület fölé gyors visszatérést biztosítanak.
Egy mikromműholdak nagyobb konstellációját építő másik amerikai cég, a seattle-i BlackSky is hozzátette a magáét a műholdképözönhöz. Ők 2018 óta eddig hét földmegfigyelő műholdat juttattak alacsony pályákra.
Ha már Sentinel-1 radarképekkel kezdtük az Ever Given történetének műholdképes felidézését, legyen az utolsó kép is radaros. Újabban magáncégek is fantáziát látnak ebben a távérzékelési módszerben, amelynek még az éjszaka és a felhős idő sem jelent akadályt. A szintén San Franciscó-i Capella Space a legújabb szereplő ezen a területen, tavaly augusztus óta eddig három kis méretű (kb. 100 kg-os), de nagy felbontást nyújtó, apertúraszintézises elven működő X-sávú radaros holdat üzemeltet.
Míg a kereskedelmi műhold-üzemeltető cégek, mint az itt említett Maxar, Airbus, Planet, BlackSky és Capella nagyfelbontású műholdképeiket pénzért árusítják ügyfeleiknek, addig az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programjának adatai szabadon hozzáférhetők. Igaz, hogy felszíni felbontásuk nem annyira jó, viszont egyszerre nagyobb területet tudnak megfigyelni. Számos fontos alkalmazásra kitűnően megfelelnek a szolgálatszerűen, megbízhatóan, jó minőségben előállított Sentinel adatok.
Kapcsolódó linkek:
- Hírek a Szuezi-csatornáról (Infostart)
- Műholdas távérzékelő cégek népszerű témája lett az elakadt Ever Given (Spaceflight Now)
- Szorult helyzetben – Sentinel-2 műholdfelvételek a Szuezi-csatornáról (Lechner Tudásközpont)