Rémálommá vált a Pátkai-víztározó története, leürítik és lehalásszák a tavat – olvashattuk a híradásokban január végén. Decembertől kezdve tömeges halpusztulást észleltek a tóban, amely főleg a harcsákat és az amurokat érintette, de a tetemek között találtak pontyot, kárászt és süllőt is. A jelenség kiváltó oka az algák elszaporodása miatt a vízben kialakult oxigénhiány volt. Januárban aztán a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége bejelentette, hogy leeresztik a tavat, februártól kezdve megszűnik a horgászat lehetősége. A lehalászott állományt más vizekbe helyezik át.
A Pátkai-víztározóról 2021 őszén, a Velencei-tó alacsony vízállása és a vízpótlás problémái kapcsán már írtunk egy blogbejegyzésünkben. Akkor arról volt szó, hogy a Velencei-tó természetes vízpótlását az észak felől beömlő Császár-víz szolgáltatja, de a csapadékszegény időjárás miatt alacsony a patak vízhozama. A nyaralók által kedvelt Velencei-tó vízpótlásának szabályozására az 1970-es években két mesterséges tározót alakítottak ki a Császár-víz mentén: a Zámolyi-víztározót és folyásirány szerint lejjebb a Pátkai-víztározót. Ezeknek a vízminősége azonban akkor sem volt megfelelő a Velencei-tó feltöltéséhez. Az algásodás problémája a jelek szerint állandósult.
A Pátka község mellett folyó Császár-víz és Rovákja-patak által táplált tározó vizének felülete a vízállástól függően 130 és 312 hektár között változott. Az elmúlt évek aszályos időjárása és a kiszáradófélben levő Velencei-tó vízpótlásában játszott szerepe miatt a Pátkai-víztározó szintje at utóbbi időszakban a minimális üzemeltetési érték körül volt.
A Pátkai-víztározó helyén egyébként mintegy 2000–4000 évvel ezelőtt természetes tó volt, melynek vizét a már a római korban is a Császár-víz duzzasztásával pótolták. Az első tározót 4. század elején alakították ki, a rómaiak által épített gát a mai napig látható. A tó a későbbi évszázadok során többször is kiszáradt, a 19. század második felére gyakorlatilag eltűnt. A jelenlegi tározót a Pátkai-tó helyén, a római kori gát közelében, 1974-ben alakították ki. Legutóbb az 1990-es évek elején volt olyan mértékű szárazság, amely veszélyeztette a Velencei-tavat, így szükség volt a Pátkai-tározó vizének leengedésére. Hogy hosszabb távon mi lesz a tározó sorsa, az nyilván a csapadékviszonyok alakulásától függ.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017, 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A fenti két, a valódi színeket visszaadó Sentinel-2 műholdkép közül az egyik friss, 2024 januárjának végén készült a leeresztés alatt levő Pátkai-víztározóról és környékéről. A község a tározó keleti oldalán fekszik. A csúszka elmozdításával előtűnik egy hét évvel korábbi, 2017. januári műholdkép. Az összehasonlításból kitűnik, hogy akkoriban mennyivel több víz volt a tározóban. (A 2017-es képen látható vékony fehéres sávok feltehetően a sekélyebb részeken a téli hidegben kialakult jégréteget jelzik.)
Kapcsolódó linkek:
- Rémálommá vált a Pátkai-víztározó története, leürítik és lehalásszák a tavat (Sokszínű Vidék)
- Pátkai-víztározó (Wikipedia)
- Pátkai-tározó (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)
- Algásodás akadályozza a Velencei-tó vízpótlását (Sentinel blog, 2021. október)