Amikor legutóbb, 2018-ban a Dunakanyarba látogattunk Sentinel-2 műholdképek segítségével a folyó különösen alacsony vízállása miatt, augusztus vége volt. Az akkori súlyos nyári aszály miatt több helyen is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállási rekord, főleg a Duna magyarországi középső és alsó szakaszán. Most viszont még csak a tavasz elején járunk, mégis hasonló műholdképet mutathatunk a Dunakanyarról, a Szentendrei-sziget környékén a vízből előbukkanó homokzátonyokkal és a kiszélesedő homokos partokkal. Az alacsony vízállás következményei különösen szembeötlőek, ha a csúszka elmozdításával összehasonlítjuk a mostani állapotot az egy évvel ezelőttivel. Például a Szentendrei-sziget csúcsánál (a képen balra fent) és Vác környékén (jobbra) látszik jól a hatás.
Hamisszínes, a növényzetet pirossal kiemelő Sentinel-2 műholdképek tavaly és idén márciusból. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024, 2025 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Ahogy az Időkép írja, március elején még soha nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása a feljegyzések kezdete óta. Budapesten, a Gellérthegy lábánál ismét szárazra került az Ínség-szikla. Ez akkor szokott előfordulni, ha Budapesten a vízállás 95 cm-nél alacsonyabb. Az elmúlt télen a szokásosnál sokkal kevesebb volt a csapadék, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein kevesebb hó halmozódott fel, így aztán nincs, ami a melegedő időben elolvadva táplálja a folyókat. Mindez nem kecsegtet jó kilátásokkal az év hátralevő részére.
A valaha mért legalacsonyabb vízállás a fővárosban egyébként 33 cm volt, 2018. október 25-én – tehát nem sokkal az akkori nyári aszály következményeit bemutató blogbejegyzésünk után – mérték. Abban az évben az Ínség-szikla nem kevesebb mint 73 napon át volt szárazon. Utána rövid időre 2022 augusztusában, majd 2023 októberében is előbukkant.
Kapcsolódó linkek:
- Hamarosan előbukkan az Ínség-szikla (Időkép)
- Az apadó Duna műholdképeken (Sentinel blog, 2018. augusztus)