Az európai Copernicus földmegfigyelő program apertúraszintézis elvén működő radarberendezésekkel (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt Sentinel-1 műholdpárosának tagjai hat naponként térnek vissza ugyanabból az irányból egy adott földfelszíni pont fölé – Norvégiában is. Az országban most elérhetővé vált az ismétlődő Sentinel-1 adatokon alapuló, radar-interferométeres technikával (InSAR) készült mozgástérkép. Az adatbázisban Norvégia területén mintegy 2 milliárdnyi radaros szórópont – épített vagy természetes felszínelemek – mozgástörténete követhető nyomon, akár évente 1 mm-es pontossággal.
A teljes felbontású mozgástérképhez ráadásul mindenki szabadon és ingyenesen hozzáférhető. Sőt ahogy az idő telik és a műholdas mérések tovább folynak, a rendszer fenntartását és folyamatos frissítést is ígérik. Így Norvégiában a felhasználók számára egy kiszámítható, hosszú távon is elérhető mozgásvizsgálati adatbázis válik elérhetővé. A kezdeményezés neve Norwegian Ground Motion Service – InSAR Norway, és három intézmény szakemberei és pénzügyi erőforrásai állnak mögötte. Ezek a Norvég Földtani Szolgálat (Geological Survey of Norway), a Norvég Víz- és Energiaügyi Igazgatóság (Norwegian Water Resources and Energy Directorate) és a Norvég Űrközpont (Norwegian Space Centre).
Az adatbázis stratégiai jelentőségű kormányzati döntéseket alapozhat meg és a gazdasági szereplők számára értékes információval szolgál, de akár egyszerű állampolgárok is hasznát vehetik. Megállapítható például a felszínsüllyedések helye és mértéke, a városi infrastruktúrák változásai, kimutathatók az esetleges földcsuszamlások által veszélyeztetett területek. Az adatbázis felhasználásával új alkalmazások megjelenése is várható. A várakozások szerint különösen a biztosítási és az ingatlanszektor, az építőipari és közlekedési vállalkozások hasznosíthatják a norvég országos műholdradar-interferometriás mozgástérkép adatait.
John Dehls, a Norvég Földtani Szolgálat szakembere szerint egy ilyen operatív felszínmozgás-monitorozó rendszer kiépítése jelentős műszaki kihívásokkal jár, de már most látják az első hasznait is. Napokon belül máris sziklaomlások és földcsuszamlások által potenciálisan veszélyeztetett helyszíneket sikerült azonosítani, amelyek helyszíni vizsgálatára már a következő nyáron sort is keríthetnek.
Kapcsolódó linkek:
- Norvégia Sentinel-1 radar-interferométeres mozgástérképe (ESA)
- InSAR Norway portál
- Hogyan mozog Budapest és környéke? (Sentinel blog, 2017. július)