Az Amazonas-medence nagy folyóinak vízállása idén októberben kritikusan alacsony szintet ért el. Az Amazonas egyik fő mellékfolyója, az 1700 km hosszú Rio Negro, amelynek vízgyűjtő területe a medence nagyjából egytizedét teszi ki, 122 éve nem szállított ilyen kevés vizet, mint most. Pedig a tavalyi száraz évszakban is nagyon alacsony volt a vízállása, de az idei még azt is alulmúlja. A Brazil Földtani Szolgálat szerint a Rio Negro és az Amazonas összefolyásánál fekvő Manaus városának térségében – ahová épp öt évvel ezelőtt látogattunk el érdekes, és még bő vizű folyókat mutató műholdképet ismertetve egy blogbejegyzésben – emberemlékezet óta ez a legsúlyosabb szárazság. A lakosság az ivóvizét a Rio Negróból kapja, és a gazdaság egyik alapját jelentő hajóközlekedést is akadályozza az alacsony vízállás. Ráadásul a kevés csapadék nyomán még további csökkenést jeleznek elő a szakemberek.
Az európai Copernicus program honlapján, a nap képe sorozatban megjelent alábbi Sentinel-2 műhodkép a Rio Negro egy részletét mutatja, Manaustól északnyugatra. Jól látható, hogy a meder mekkora része került most szárazra.
Az aszály egyébként Dél-Amerika szinte egész területét, elsősorban Brazíliát, Bolíviát, Ecuadort, Perut és Venezuelát sújtja. A hosszú ideje elmaradó esők miatt megnőtt az erdőtüzek által érintett terület, de a szárazság a mezőgazdaság csökkenő terméshozamaitól kezdve a vízerőművek energiatermelésén át a közlekedési hálózatokig számos helyen okoz gondot.
Kapcsolódó linkek:
- A kiszáradó Rio Negro (EU Copernicus)
- Kiterjedt szárazság Dél-Amerikában (NASA Earth Observatory)
- Nagy vizek találkozása (Sentinel blog, 2019. október)