Befejeződtek a Copernicus földmegfigyelő program következőnek pályára állítandó műholdja, a Sentinel-3B tesztjei. Az űreszközt most becsomagolják, és hamarosan, márciusban indulhat is Oroszországba, azon belül is Pleszeckbe, ahonnan a tervek szerint áprilisban egy Rokot hordozórakéta és Briz-KM végfokozata segítségével kerül majd Föld körüli pályára.
A műhold az elmúlt évét a Thales Alenia Space üzemében, a franciaországi Cannes-ban töltötte, ahol összeszerelték és a szokásos szigorú ellenőrzéseknek vetették alá. Mivel a műholdak mostoha körülmények között – légüres térben, a napsütés és az árnyék miatt hatalmas hőmérsékleti ingadozásoknak kitéve – működnek, felbocsátásuk során pedig a rakéta tetején jelentős rázkódás, vibráció éri őket, ráadásul utólag, a Föld körüli pályán már nem javítható meg egy esetleges hibájuk, a kiterjedt teszteknek meghatározó szerepük van a startkészültség megállapításánál.
A Sentinel-3 műholdak többféle fedélzeti berendezésükkel az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör vizsgálatára is alkalmasak. A Sentinel-3 adatai – mint ahogyan a Copernicus programban keletkező adatok általában – szabadon hozzáférhetők bármely potenciális felhasználó számára. A tengeri alkalmazások közül kiemelésre érdemes a vízfelszín hőmérsékletének és a vízszint változásainak mérése, az időjárás-előrejelzés, a tengerek szennyezettsége felmérésének segítése. A szárazföldek fölött a Sentinel-3 adatokat például a felszínborítás, a növényzet, a városi hőszigetek, az erdőtüzek vizsgálatára lehet alkalmazni.
A Sentinel-3B felbocsátásával jelentős mérföldkőhöz érkezik az Európai Unió Copernicus programja. A Sentinel-1 és -2 sorozatból már teljes a műholdpáros, most a Sentinel-3 is kiegészül a második taggal. Így mindhárom, egymást kiegészítő adatokkal szolgáló konstelláció kiépítése befejeződik. A jövőben az idővel elöregedő műholdak utánpótlásáról kell majd gondoskodni.
A Sentinel-3 holdak felépítése és műszerezettsége. (Videó: ESA / ATG medialab)
A Sentinel-3 műholdpáros első, A jelű tagja már 2016 februárja óta van pályán. Az azonos műszerezettségű ikerpárja, a Sentinel-3B ugyanazon a pályán, de 140°-os különbséggel fogja követni. A Sentinel-1 és -2 páros esetén ez a különbség 180°, vagyis azok mindenkor a Föld éppen átellenes pontja fölött repülnek. A Sentinel-3 esetén az óceáni áramlások jobb vizsgálata miatt választották a 140°-os konfigurációt. Mielőtt azonban – hosszas beüzemelés után – elkezdene működni a két műholdból álló teljes rendszer, a Sentinel-3B kezdetben csak 223 km-rel (időben kifejezve csupán fél perccel) követi a Sentinel-3A-t. Erre a mintegy négy hónaposra tervezett szoros kötelékrepülésre azért van szükség, hogy a két műholdon levő különböző műszeregyüttesek apró különbségeit kimutathassák, kalibrálhassák. Ezek után lesz a lehető leginkább egyenértékű a két Sentinel-3 hold. Az egymást követő Sentinelek hosszú éveken-évtizedeken át szolgáltatnak majd adatokat például a klíma változásának pontosabb megértéséhez, így alapvető fontosságú, hogy ugyanazt és ugyanúgy mérjék.
Kapcsolódó linkek:
- Mehet a starthelyre a Sentinel-3B (ESA)
- Nyúzópróbán a Sentinel-3B (Sentinel blog, 2017. június)
- Elérhető a Sentinel-3A minden adata (Sentinel blog, 2016. december)