Ezúttal nem műholdak Föld körüli pályájáról lesz szó, hanem egy autók nagy sebességű tesztelése céljából épített létesítményről. A Nardò tesztpálya (Nardò Ring) Olaszország déli részén, a „csizma sarkánál”, a Tarantói-öböl partjától nem messze épült, még 1975-ben. (A nevét adó, Puglia tartomány Lecce megyéjében található Nardò városa elég messze, 23 km-re található innen. Ezen az alapon akár az alig távolabb fekvő megyeszékhely is lehetett volna a névadó…)
Eredetileg a Fiat cég tesztpályájának épült, 2012 óta a Porsche Engineering a tulajdonosa. A szabályos kör alakú pálya hossza 12 és fél kilométer. A személyautók és motorkerékpárok számára készült négy párhuzamosan futó sávja összesen 16 m széles. A legbelső gyűrűben egy másik, 9 m széles körpálya teherautók tesztelésére szolgál. A vonalvezetés különlegessége, hogy a pálya a vizszinteshez képest jelentősen döntött, méghozzá sávonként eltérő, kifelé haladva növekvő mértékben. A cél, hogy adott sebességek mellett lényegében kormányzás nélkül lehessen végighaladni körbe-körbe. Ezek a sebességek a motoros–személyautós részen sávonként rendre 100, 140, 190 és 240 km/h. A 240 km/h sebességnél gyorsabb autóknál persze el kell mozdítani a kormányt. A pálya 388 km/h-s sebességrekordját 2005 óta tartó sorozatgyártású Koenigsegg CCR sportautó esetében például 30 fokkal kellett elfordítani a kormánykereket. A belső kamiongyűrű kormányzást nem igénylő alapsebessége 80 km/h és 140 km/h között változik, az érték a legnagyobb a külső sávban. A tesztlétesítményben a járművek és alkatrészeik, például a gumiabroncsok tartósságát és megbízhatóságát, az autók és motorkerékpárok menetdinamikai tulajdonságai vizsgálják.
Alább egy a valódi színeket ábrázoló, idén február eleji felhőmentes Sentinel-2 optikai műholdképen mutatjuk be a 4 km átmérőjű Nardò tesztpályát és környékét. Mellette a csúszka elmozdításával egy radaros Sentinel-1 műholdkép is megtekinthető, ugyanarról a napról. Ez utóbbin a nagy tesztkör sötét színével tűnik ki, a döntött útpályáról ugyanis általában nincs műholdirányú visszaverődés, kivéve olyan speciális helyeket, ahol a pálya felülete épp merőleges a beesési irányra. Ez függ attól, hogy a műhold – esetünkben a Sentinel-1A – a pályájának (ez esetben a Föld körülinek!) a leszálló vagy felszálló szakaszában végezte-e a méréseket. (Az itt bemutatott radarműholdas amplitúdókép a műholdpálya felszálló, azaz az északi pólus irányába tartó szakaszén készült, a Sentinel-1A helyi időben 17:41-kor repült el a terület felett.)
A dél-olaszországi Nardò tesztpálya Sentinel-2 optikai és Sentinel-1 radaros műholdképeken. A bal alsó sarokban a Tarantói-öböl partjának egy rövid szakasza is látható. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A tesztkomplexum nem csak a külső nagy körből áll, a belsejében további, kisebb pályák és – intenzív radarjeleket produkáló – épületek is találhatók. Ami talán még érdekesebb, hogy az optikai műholdkép tanúsága szerint nem csak a környéken, de a nagy körön belül is folyik mezőgazdasági termelés: a táblák jellegzetes, általában négyszögletes alakját ott is könnyen fel lehet ismerni. A nagy pályakörön azonban természetesen nincs szintbeli átkelés, így a földművesek területeiket a pálya alatti aluljárókon át tudják megközelíteni a munkagépeikkel.
Kapcsolódó linkek:
- Nardò Ring (Wikipedia)
- Nardò Technical Center (Porsche Engineering)
- Autópálya az űrből (Űrvilág, 2008, június)