Sopron belvárosától mindössze 7 km távolságra, délkeleti irányban, a Fertő tó mellett fekszik Balf. Az alig 1000 fős lakosságú településrész 1985-ig önálló község volt. Nem egészen 4 km-re van innen a magyar–osztrák államhatár. Balf egyik nevezetessége a kénes balfi víz, amelyet már 1900 óta palackoztak. A források vizét 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. A Fertő tó partján, a fürdőteleptől nyugatra található források mellett palackozót építettek. A vizet 1980-ban ismerték el ásványvízként.
Az 1950-es években Balfról még hordókban szállították a vizet a soproni szikvízüzembe, 1960-ban viszont már állt a balfi üzem – olvasható a Telex decemberi tudósításában, amelyben az ásványvízüzem jelenkori sanyarú sorsáról számolnak be. Kezdetben kisipari módszerekkel, csatos üvegekbe zárva árulták, Sopront, később annak környékét látták el a vízzel. A 70-es években két új kutat is fúrtak és modernizálták az üzemet. A 80-as évek közepén már három kút adta a „savanyúvizet”, évente 8000 hektolitert palackoztak. 1999-ben egy új, 41,5 méter mély kutat is létesítettek. 2022-ben azonban az utolsó balfi ásványvizes palackok is eltűntek az üzletekből. Az ásványvíz-palackozót üzemeltető cég most felszámolás alatt áll, az üzem le van zárva, az előtte álló díszkút sem üzemel.
A felszín alatti víz kitermelése, a mennyiség megváltozása hatással van magának a felszínnek a változására, süllyedésére vagy emelkedésére. Mindezt műholdas radarmérések felhasználásával nagy pontossággal ki lehet mutatni. Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel–1 műholdjai közül az első 2014-ben állt Föld körüli pályára, azóta homogén adatsor áll rendelkezésre az apertúraszintézises radarészlelések speciális interferometrikus módszerrel történő feldolgozásához. A Geo-Sentinel korábban Copernicus Sentinel–1 adatok alapján elkészítette és azóta is frissíti Magyarország teljes területének nagyfelbontású felszínmozgástérképét. Nagy pontosságú, nagy térbeli és időbeli felbontású eredményekkel segíteni lehet többek között az olyan emberi tevékenységhez köthető felszínmozgások detektálását, vizsgálatát és monitorozását, mint – ahogy a mostani példánkban is – a vízkivétel, gáz- és olajkitermelés, mélyépítés, bányászati tevékenység és utóhatásai, vagy egyes nagyfontosságú létesítmények, valamint infrastruktúra-elemek sajátmozgása, deformációja. De természetes eredetű mozgások is vizsgálhatók, mint földcsuszamlás, talajcsúszás, természetes kompakció vagy akár erózió.
Mit árulnak hát el az elmúlt évtized radarműholdas adatai Balfról és környékéről? A település térségében 2014 és 2024 között jól kimutatható, átlagosan 2 mm/év körüli felszínemelkedés volt tapasztalható. Az enyhe emelkedési anomália egyértelműen Balfnál, és azon belül is az ásványvíz-palackozó üzem épületein a legszembetűnőbb. Ez ugyanakkor a sok radarpont idősorai szerint egy hosszabb ideje tartó jelenség, nem közvetlenül az üzem bezárása után, azaz 2022-től kezdődött. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a termelés csökkenése valószínűleg egy régebb óta zajló folyamat lehetett, de nem zárható ki regionális hidrológiai tényezők hatása sem.
Kisebb mértékben az üzemtől északra kb. 5–6 km-re is észlelhető még az enyhe emelkedés, vagyis ekkora a felszínmozgási anomália térbeli kiterjedése. Az ásványvízüzem csarnokain lévő radaros szórópontok idősorain egyértelműen beazonosítható a kiemelkedés felgyorsulása 2022 táján, a bezárást követően. Kicsit nyugatabbra a központi üzemi épület szórópontjain (a kép bal oldalán látható grafikonon) már nem annyira egyértelmű a 2022-es bezárás szerepe, inkább a hosszabban tartó trend a domináns. Távolabb, Balf épületein pedig az emelkedés nagyjából 2018-tól kezdve az időben egyenletesnek látszik. Az üzemtől messzebb a termelés 2022-es leállásának nem mutatkozik közvetlen hatása. A bezárás hatása egyébként a délebbi üzemcsarnokon (jobb oldali grafikon) erősebbnek tűnik. Ez nem is meglepő, hiszen ez az épület az üzemtől dél-délkeletre létesült új kutakhoz közelebb van. Az 1979-es létesítésű kutak vannak keletre, a 2002–2008-asok délre és délkeletre.
Bár a konkrét termelési adatokról nem rendelkezünk információval a 2022-t megelőző évekből, a palackozóüzem éves árbevétele a sokáig hasonló, 4,5 milliárd forintos értékről 2019-ben 3,1 milliárdra, 2021-re már csupán 1,7 milliárdra csökkent. Okkal feltételezhető, hogy az árbevétel zsugorodása összefüggésben van a kitermelt víz csökkenő mennyiségével, ami pedig magyarázza a műholdradaros mozgástörténetben látható felszínelmozdulási idősorokat. Úgy tűnik tehát, hogy az utóbbi évek termeléscsökkenése hozzávetőlegesen 2018-tól és az üzembezárás 2022-ben okozzák a felszín kiemelkedését Balfon és környékén.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország műholdradaros felszínmozgási adatbázisának korábbi változatában az itt bemutatott terület szórópontjai még jellemzően zöld színnel szerepeltek, vagyis stabilaknak tűntek, átlagsebességük a hibahatáron belül 0 mm/év körüli értékeket mutatott. A kiemelkedési anomália a 2018 után végzett mérések bevonásával vált egyértelművé, ami arra utal, hogy a vízkivétel számottevő csökkenése nem sokkal korábban kezdődhetett. Az eset tanulságos példával szolgál arra, hogy a felszín emelkedését vagy süllyedését okozó folyamatok akár rövid időtávon is jól kimutathatók műholdradar-interferometriás módszerrel, és különösen indokolt az ilyen típusú vizsgálatok folyamatos végzése.
A Geo-Sentinel Kft. az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési programja (FutureEO) támogatásával folyó munkája során a felszín alatti folyadékokkal kapcsolatos felszínváltoztató hatásokat vizsgálja, annak érdekében, hogy az érintett iparágak szereplői és a hatóságok számára hasznosítható információval szolgálhasson.
Kapcsolódó linkek:
- De hova tűnt a Balfi ásványvíz? (Nyugat.hu, 2022. január)
- Senkinek nem kell a balfi ásványvízüzem (Telex, 2023. december)
- Balf (Wikipédia)
- Magyarország felszínmozgástérképe (Geo-Sentinel)
- Magyarország felszínmozgása kisatlasz PDF formátumban