Uncategorized

Januári hőhullám Európában

Az év szokatlanul magas hőmérsékletekkel kezdődött kontinensünkön. Ez egyrészt jó hír, hiszen a fűtési költségeken sokat meg lehet takarítani, ami különösen kedvező fejlemény egy energiaválság idején. A természet megszokott rendje azonban igencsak felborult. Számos országban pozitív hőmérsékleti rekordok dőltek és dőlnek meg. A témával az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapja is foglalkozott, műholdképekkel illusztrálva a jelenséget a nap képe rovatban. Az első Sentinel-2 kép a svájci Altdorf települést és környékét mutatja. Itt újév napján 19.2 °C csúcshőmérsékletet mértek, de éjszaka sem mutatott a hőmérő 16.1 °C-nál kevesebbet!

2023. január 1-jén nyárra jellemző hőmérsékletelket mértek a svájci Alpokban, Altdorfban. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

A szokatlanul enyhe időjárással együtt ezen a télen Európában a hóesés is a megszokottnál gyengébb mind az Alpok, mind a Pireneusok területén. Ez a síközpontok üzemeltetői és a síelni vágyó közönség szempontjából rossz hír. A hóval való felszínborítás kitűnően követhető optikai műholdképekkel, mint amilyenek az alábbi, valós színeket mutató Sentinel-2 képek.

Ax-les-Thermes környéke a Pireneusok francia részén, 2021 és 2022 decemberének végén. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

A hóborítottságra vonatkozó adatok a klímakutatás számára nagy jelentőséggel bírnak. A Copernicus felszínfigyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) adattermékei között hó- és jégborítottsági térképek is szerepelnek az EU tagországainak és együttműködő államainak (összesen 38 országnak) a területére, 20 m-es felszíni felbontással, Sentinel-2 műholdas mérések alapján.

Ahogy minden műholdas távérzékeléssel nyert információ, úgy a Copernicus adatok is alapvető szerepet játszanak az éghajlati jelenségek és hatásaik monitorozásában, a változások objektív követésében.

Kapcsolódó linkek: