November 20-án és 21-én Budapest volt Európa „űrfővárosa”, hiszen az Európai Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben betöltő Magyarország látta vendégül az EU űrprogramjaival kapcsolatban immár hagyományosan ősszel megrendezett EU Space Days konferenciát. Ez az európai űrpolitika és az uniós űrprogramok legjelentősebb eseménye. Helyszínéül idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Q épületének Simonyi Károly-előadótermét választották.
A november 20-án délután 2 órakor kezdődött konferencia hallgatóságában politikai döntéshozók, űripari szereplők, vállalkozók, űrkutatók és más érdeklődők foglaltak helyet, hogy megosszák egymással tudásukat és tapasztalataikat arról, hogy a vállalkozások, a kormányok és a társadalom hogyan profitál az EU űrprogramjából, a hely- és időmeghatározást segítő Galileóból és EGNOS-ból, a földmegfigyelést célzó Copernicusból, valamint az újabbakból, mint a távközlési célú a GOVSATCOM és IRIS2. Bevezetésképp vendéglátóként köszöntőt mondott Charaf Hassan, a BME rektora és Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára. Az Európai Bizottság részéről Guillaume de la Brosse, a Védelmi és Űripari Főigazgatóság (Directorate-General for Defence Industry and Space, DG DEFIS) űrpolitikáért felelős vezetője osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Kiemelte, hogy a most megalakuló Bizottságban lesz először példa arra, hogy külön biztos felügyelje a védelmi és űrterületeket, a litván Andrius Kubilius személyében. Végül Rodrigo da Costa, az EU Űrprogram-ügynökségének (EU Agency for the Space Programme, EUSPA) ügyvezető igazgatója tartott rövid bevezető előadást.
Ezt követően a két nap plenáris szakmai programja lényegében panelbeszélgetésekből állt, amelyek során egy-egy moderátor vezetésével az adott terület három-négy, különböző európai országokból érkezett szakértője fejtette ki gondolatait. Szó esett arról, hogy az EU űrprogramja hogyan szolgálja az Unió és a tagállamok stratégiai érdekeit. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik a világűr kettős, polgári és katonai hasznosítására, különösen az Ukrajnában zajló háború fényében, így nem véletlen, hogy a védelmi aspektusok külön panelbeszélgetés témái lettek, katonai és űripari szakértők bevonásával. A konferencia első napja az űripari vállalkozások fejlődősének és támogatásának kérdéseivel foglalkozott. Ez az EU űrprogramjának egyik kiemelt célja, de iparági szereplők kifejtették, hogy a szektor tőkeellátottsága messze alulmarad az Egyesült Államokban és most már Kínában működő versenytársakéitól. A konferencia folyamán többször visszatérő téma volt, hogy bár fontos, de nem elegendő az induló innovatív vállalkozások támogatása, a talpon maradásokhoz és fejlődésükhöz nagyszabású közösségi és tagállami (kormányzati) megrendelésekre volna szükség.
A második napon, november 21-én két panelbeszélgetéssel folytatódott az esemény. Először az innováció és az EU Horizon programjának szerepe került terítékre, majd az űrszektor karrierlehetőségeiről és a képzett szakemberek utánpótlásának nehézségeiről, az oktatás és képzés fontos szerepéről esett szó.
Az EU Space Days konferenciával egyidőben nyílt meg a BME Q épületében, és egészen december 13-áig ingyenesen látogatható a Copernicus #EarthArt kiállítás. Ennek keretében nagy méretű, szinte művészeti értékkel bíró műholdas képeket tekinthetnek meg az érdeklődők, nem utolsósorban magyarországi fókusszal. Budapest mellett például Debrecen és Szeged környéke is látható látványos hamisszínes Sentinel-2 műholdképeken.
Kapcsolódó linkek:
- Az EU Space Days 2024 konferencia programja
- Budapesti ősz: EU Space Days 2024 (Sentinel blog, 2024. október)
- DG DEFIS
- EUSPA honlap