A címben megnevezett sziget a Csendes-óceánban fekszik, területe több mint 9300 km2, lakosainak száma meghaladja a 200 ezret. Jelenleg önálló tartományként még Pápua Új-Guinea része, de a napokban azzal került be a hírekbe, hogy két héten át tartó népszavazáson döntenek a sziget lakói a függetlenedésről.
A sziget a nevét Louis Antoine de Bougainville (1729–1811) francia admirálisról és felfedezőről kapta. Ő volt az első francia, aki körbehajózta a Földet. Az elmúlt évszázadokban, egészen mostanáig a Bougainville-sziget történelme meglehetősen viharos volt. 1886-tól Németország gyarmata volt. Az első világháború során, 1914-ben Ausztrália, a második világháborúban Japán foglalta el, majd többször gazdát cserélt. 1946-tól megint Ausztráliához tartozott, majd 1975-ben Pápua Új-Guinea része lett.
A szigeten levő réz- és aranykincs kiaknázására az 1980-as évektől jelentős természetkárosítással, a helyi lakosság kizsákmányolásával járó külszíni bányászat kezdődött. 1989-ben aztán fegyveres felkelés tört ki, aminek nyomán bezárták a világ egyik legnagyobb arany- és rézbányáját a szigeten. A jelenleg sem működő Panguna külszíni bánya által okozott tájsebet láthatjuk az alábbi, márciusban készült, hamis színezést alkalmazó Sentinel-2 műholdképen.
A becslések szerint az itt kibányászható arany és réz értéke mai áron 58 milliárd dollár lehet. Ha a népszavazás eredményeként a sziget függetlenedik Pápua Új-Guineától, várható, hogy az új kormányzat – új jogi és gazdasági alapokra helyezve – ismét engedélyezi a bányászatot. A Panguna bánya újranyitása mindenesetre több milliárd dolláros befektetést igényel majd.
Kapcsolódó linkek:
- Új ország lehet a világ egyik legnagyobb rézbányájának szigetéből (444.hu)
- Bougainville (Wikipédia)
- Bagana (Wikipedia)