Augusztus 24-én, magyar (és helyi) idő szerint 3:36-kor Olaszország középső részét a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg. Mostanára a halálos áldozatok száma megközelíti a 300-at. Az epicentrum közelében fekvő, Rómától kb. 140 km-re északkeletre levő Amatrice városában az épületek többsége megsemmisült.
A japán ALOS-2 (Advanced Land Observing Satellite-2, más néven Daichi-2) földmegfigyelő műhold kevesebb mint egy nappal a természeti katasztrófa után az L-sávban működő apertúraszintézises radarberendezésével (Phased Array-type L-band Synthetic Aperture Radar-2, PALSAR-2) meg tudta figyelni a területet, és a friss méréseket összevetették az ugyaninnen, de korábbról (2015. szeptember 9-éről) származó megfigyelésekkel. A JAXA japán űrügynökség az eredményeket az illetékes hatóságoknak is átadta.
A következő képen a differenciális műholdradar-interferometria (DInSAR) módszerével kapott eredményeket ábrázolták. A színek a földmozgás előtti és utáni felszín különbségeit, vagyis a felszínnek a földrengés következtében történt elmozdulását érzékeltetik. A szivárvány színeinek egy teljes ciklusa 11,9 cm elmozdulásnak felel meg, a műhold látóirányában. (A repülés irányát a kép bal alsó sarkában egy fehér nyíl, a lebocsátott és a felszínről visszaverődő radarjelek irányát fekete nyíl illusztrálja.) Az eredmények azt mutatják, hogy a felszín műholdirányú elmozdulása elérte a 15 cm-t. Ennek összetevői a felszín süllyedése és keleti irányú elmozdulása. A rengés epicentrumát a térképen vörös csillaggal jelölték meg. A legjelentősebb elmozdulással érintett terület mintegy 10 km × 20 km-es kiterjedésű, Amatrice városa a déli peremén található.
A műholdradar-interfeormetria technikájának nagy előnye, hogy nem csak egy-egy ponton tudja megmérni az elmozdulást, hanem teljes képet alkot a felszínmozgásról. Az olaszországi rengés esetén megmutatta, hogy egy extenziós, normál vetős, azaz széthúzásos eredetű földrengésről volt szó, ami főként süllyedéssel járt. Az Appenninek egy hegység, mégis ma nem gyűrődéses kompressziós tektonika zajlik itt, hanem extenziós, ahogy adriai-apuliai mikrolemez halad innen északkeletre. A magnitúdóhoz képest nagy rombolás a többségében igen régi és kőből készült épületek miatt következett be. Más lenne a kép mélyalapozású beton, s főként faépületek esetében, főleg ha még a betonhoz földrengésálló mechanizmusokat építenének be, mint az Japánban szokás. A természet lassan felemészti itt az ember történelmi épített emlékeit…
Az utolsó két ábra segítségével megbecsülhető, hogy Amatrice és Illica településeken mekkora rombolást végzett a földrengés. A módszer a felszínről visszavert és a műholdon regisztrált radarjelek koherenciájának elemzésén alapul. A narancs színnel kódolt részeken a visszaszórt radarjelek koherenciája lényegesen csökkent, vagyis a korábbi épületek helyén ott leginkább romok találhatók most…
Kapcsolódó linkek:
- ALOS-2/PALSAR-2 mérések az Olaszország közepét sújtó földrengésről (JAXA)
- A 2016-os közép-olaszországi földrengés (Wikipédia)
- Tudja-e, hogy mi okozza az olaszországi földrengéseket? (Origo)
- A Daichi-2 (ALOS-2) műhold (Űrvilág)
- A Pannon-medence első háromdimenziós űrgeodéziai kéregmozgástérképe (1. rész és 2. rész, Űrvilág)
- Magyarországi Földrengési Információs Rendszer (GeoRisk)