Tegnapi bejegyzésünkben bemutattuk a japán ALOS-2 műhold adatai alapján készült műholdradar-interferometriás vizsgálat eredményeit az augusztus 24-én bekövetkezett közép-olaszországi földrengés felszínmódosító hatásáról. Nem kellett sokat várni arra, hogy az európai Sentinel-1 műholdakkal is elvégezzenek egy hasonló elemzést. A gyorsaság azon is múlik, hogy milyen hamar repül el a terület felett a műhold. A japánoknak az ALOS-2 esetében szerencsésen jött ki a lépés. A Sentinel-1 immár két műholdból áll, az A és a B jelűből. Ez utóbbinak a teljes beüzemelése, ellenőrzése ugyan még nem ért véget, de méréseket már végez. (Szolgálatszerű rendelkezésre állását szeptembertől ígérik.)
A Sentinel-1B augusztus 20-án, a Sentinel-1A pedig 26-án tudta megfigyelni a földrengés sújtotta vidéket, de a területnek csak egy részét, mivel az éppen az egyébként 250 km széles lefedettségi sáv szélére esett. (Újabb, immár az egész érintett területet lefedő radarmérések innen augusztus 27-ére várhatók.)
Az alábbi képen látható a két mérésből alkotott interferogram. A színskála változása itt is a felszín elmozdulására utal. A C-sávú Sentinel-1 mérések esetében egy színciklusnak 2,8 cm (vagyis a radarhullámok fél hullámhosszának megfelelő) műholdirányú elmozdulás felel meg. A leolvasható maximális érték így megközelíti a 20 cm-t.
Kapcsolódó link: