Párizsban és környékén ezen a télen a szokásos csapadékmennyiség mintegy kétszerese hullott eddig, ami a folyók vízszintjét is megemelte. Sajtóbeszámolók szerint a francia fővárosban és vonzáskörzetében a Szajna áradása miatt több száz embert kellett kitelepíteni otthonából. A vízszint most hétvégén tetőzik.
Az európai Copernicus program Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjai kitűnően alkalmasak az árvizek kiterjedésének megfigyelésére. A sima, nyílt vízfelületek a radarképen teljesen sötétnek mutatkoznak, mert a műhold irányába nem verődnek vissza az onnan oldalirányban lebocsátott radarimpulzusok.
Az alábbi képpár a Szajna közvetlenül Párizstól északnyugatra eső, a folyásirány szempontjából lefelé található kanyargós szakaszát mutatja be. A középső U alakú kanyarnál Poissy városa fekszik. A tájékozódást megkönnyíti, hogy a jobb alsó sarkában magának a francia fővárosnak egy része is látható, a beépített területekre jellemző erős radar-visszaverődés miatt világos színben. A figyelmes szemlélők még az utak feltűnő, csillag alakú kereszteződésében a nevezetes Diadalívnek helyet adó Charles de Gaulle teret is felfedezhetik. (A tér régebbi neve, Étiole, azaz csillag kifejezően adta vissza az itt összefutó sugárutak által kirajzolt alakzatot.)
A Sentinel-1 műholdak első radarképe 2018. január 21-én, az árvizet közvetlenül megelőzően, a második 6 nappal később, január 27-én, nem sokkal a vízszint várható tetőzése előtt készült. A csúszka mozgatásával változtatható nézet jól mutatja az elöntött területeket. A képek hamis színezésűek, a műholdradaros amplitúdóképek különféle polarizációjú változatainak felhasználásával készültek. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)