Január 8-án jelentős, bár szerencsére nem túlságosan erős havazás kezdődött Magyarország délkeleti részén. A Tiszántúlt és a Duna-Tisza közének déli részét 9-én reggelre helyenként 10–15 cm-es hóréteg borította. A legtöbb helyen ez volt az idei tél első igazi havazása, alkalmat adva a szánkózásra, hógolyózásra és hóemberépítésre. Az ország nagyobbik része ugyanakkor ezúttal kimaradt a jóból, a hideg időjárás nem hozott havat.
A Copernicus program egyik Sentinel-3 földmegfigyelő műholdjának adatai alapján készített alábbi, január 9-i képet a csúszka elmozdításával össze tudjuk hasonlítani a két nappal korábbi, szinte teljesen hó- és felhőmentes képpel. Mindkét kép a valóságoshoz közeli téli színeket ábrázolja. A január 7-i Sentinel-3 képen fehér hófoltok csak az ország határain túl, leginkább keletre és nyugatra, a magasabban fekvő hegyvidéki területeken fedezhetők fel.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A január 9-i képen a tájat délkeleten (jobbra lent) felhőzet borítja, amely azonban alig „harap bele” Magyarország területébe. Így tisztán látható a hótakaró határa, amely a Tiszától nyugatra húzódik. A havat és a felhőzetet – bár mindkettő hasonlóképp fehér – segít megkülönböztetni, hogy a havas tájat átszelő Tisza, valamint a nagyobb tavak jól felismerhető mintázatot hagynak a fehér háttéren. A sűrű felhőzet esetében ilyesmiről nincs szó.
A műholdkép közepe táján keresztbe-kasul húzódó sávok a 10 km körüli magasságban haladó sugárhajtású repülőgépek útvonalát jelző kondenzcsíkok. Január 9-én, a Sentinel-3 Magyarország fölötti elrepülésének idején (valamivel 10 óra után) igazából csak a Budapesttől északra fekvő tájak voltak felhőmentesek (a képen középen felül).
Kapcsolódó linkek:
- Fehérbe borult az Alföld, van, ahol 15 centi hó esett (24.hu)
- Tisza-tó, télen és nyáron (Sentinel blog, 2019. január)