Idén április 10-én és 11-én az olaszországi Velencében tartották meg az Európai Unió űrhálózatainak (EU Space Networks) éves közgyűlését. A Geo-Sentinel Kft. korábban a Copernicus Academy hálózat tagja volt, egészen annak 2017-es alapítása óta. Egy átalakulás révén 2023-tól kezdődően az EU űrprogramjához kapcsolódó többféle tematikus hálózatot egységes név alatt működtetik. Blogoldalunk jobb oldali sávjában ezért […]
Lengyelországban, ahol a Visztula folyó a Balti-tengerbe, azon belül is a Gdański-öbölbe ömlik, emberi léptékkel mérve is gyors ütemben változik a tengerpart vonala. Erről tanúskodik az a műholdképsorozat, amelyet a minap az európai Copernicus földmegfigyelési program honlapján, a nap képe rovatban állítottak össze, mindössze nyolc évet felölelő Sentinel-2 képekből. Az elmúlt években a tengeri áramlatok […]
2025. február 25-én, vagyis a déli félteke nyarának végén érte el idei minimális kiterjedését a jégtakaró a Déli-sarkvidéket körbevevő tengereken – közölte márciusban az európai Copernicus földmegfigyelési program tengerfigyelő szolgáltatása (Copernicus Marine Environment Monitoring Service, CMEMS). A jégfelület teljes területe akkor 1,87 millió km2 volt, ami az eddigi hetedik legalacsonyabb mért éves minimumérték, holtversenyben 2024-gyel. […]
Az európai Copernicus földmegfigyelési program nagy (10–60 m-es) felbontású optikai távérzékelő műholdjai a Sentinel-2 sorozat tagjai. Fedélzetükön egy 13 színben – a látható és a közeli infravörös tartományban – érzékeny kamera (Multi-Spectral Instrument) működik, amellyel 290 km széles felszíni sávokat térképeznek fel. Alapesetben a Sentinel-2 műholdak egy párost alkotnak, ugyanolyan alakú és helyzetű – 786 […]
Tovább folytatjuk és a mostani résszel be is fejezzük a két korábbi blogbejegyzésünkben (itt és itt) megkezdett sorozatunkat, amelyben a Copernicus Observer összeállítása alapján röviden bemutatjuk a Sentinel-1 radaros műholdak adatainak különféle fontos felhasználási területeit. Természetesen a 2016 óta működő Sentinel blogunkon számtalan alkalommal foglalkoztunk már radarműholdas alkalmazásokkal, így a téma iránt mélyebben érdeklődők bőven […]
Folytatjuk a legutóbbi blogbejegyzésünkben kezdett sorozatot, amelyben a Copernicus Observer összeállítása alapján röviden bemutatjuk a Sentinel-1 radaros műholdak adatainak különféle fontos felhasználási területeit. Biztonság a nyílt tengeren A Sentinel-1 radarképek kitűnően alkalmasak a hajók megfigyelésére. Míg maguk a tengerjáró hajók erős radarvisszhangot produkálnak, addig a körülöttük lévő vízfelszín nem a műhold irányába veri vissza a […]
A Copernicus földmegfigyelési program apertúraszintézis elvén működő C-sávú radaros (synthetic aperture radar, SAR) műholdsorozata, a Sentinel-1 legújabb tagjának, a Sentinel-1C-nek a 2024. decemberi felbocsátására készülve a Copernicus Observer egy olyan összefoglalót állított össze, amely felvillantja a Sentinel-1 adatok hasznosításának öt fontos területét. Néhány blogbejegyzés erejéig mi is felidézzük ezeket a területeket, miközben a Sentinel-1C fedélzeti […]
Kevesebb mint egy héttel a december 5-ei felbocsátása után az Európai Űrügynökség (ESA) már közzé is tette az európai Copernicus földmegfigyelési program legújabb műholdja, az apertúraszintézis elvén működő C-sávú radarberendezéssel (synthetic aperture radar, SAR) felszerelt Sentinel-1C által elkészített első képeket a Föld felszínéről. Pályára kerülése után a Sentinel-1C egy sor összetett feladatot teljesített, beleértve a […]
November 20-án és 21-én Budapest volt Európa „űrfővárosa”, hiszen az Európai Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben betöltő Magyarország látta vendégül az EU űrprogramjaival kapcsolatban immár hagyományosan ősszel megrendezett EU Space Days konferenciát. Ez az európai űrpolitika és az uniós űrprogramok legjelentősebb eseménye. Helyszínéül idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Q […]
Amikor a klímaváltozással összefüggő tengerszint-emelkedésről hallunk, akkor rendszerint olyan alacsonyan fekvő óceáni szigetek jutnak eszünkbe, mint a Maldív-szigetek, ahol az évszázadunk végére prognosztizált akár 1 m-t is elérő vízszintemelkedés nyomán a most még szárazon fekvő területek nagy része víz alá kerülhet. A tengerszint emelkedése azonban máshol, hozzánk sokkal közelebb is gondokat okozhat – habár ez […]