…a Sentinel-5P légszennyezettségi térképén, és megkapod az Urengoj–Pomari–Ungvár földgázvezeték szibériai szakaszának nyomvonalát! Legalábbis ezt tapasztalták a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) munkatársai, amikor az európai Copernicus földmegfigyelő program 2017-ben pályára állított Sentinel-5P műholdjának adatait elemezték. A Sentinel-5P fő fedélzeti műszerének, a Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométernek a fejlesztését épp ebben az intézményben irányították.
Oroszországban, a szibériai Urengoj körzetében levő földgázmező a világon a második legnagyobb. A kitermelt nyersanyag csővezetéken jut el Európa középső és nyugati részére – Magyarországra is –, amely a kárpátaljai Ungvárnál végződik. Most a vezetékrendszer Szibériai szakaszára vethetünk egy szokatlan pillantást a Sentinel-5P térképe segítségével.
A gázvezeték mentén a hosszú távon is megfelelő nyomás fenntartása érdekében meghatározott távolságokban kompresszorállomásokat kell telepíteni. A kompresszorok pedig jellemzően gázturbinákkal működnek, és a magas hőfokon történő égés során – ha nem is nagy mennyiségben, de – nitrogén-dioxid (NO2) keletkezik és jut a légkörbe. Ennek a légszennyező gáznak a térképeire pillantva rendszerint az intenzív ipari termelés és a nagyvárosok autóközlekedése tűnik ki, mint az emberi tevékenységre visszavezethető legjelentősebb forrás.
Mostanáig nehézséget jelentett a téli, hóval és jéggel borított területek – mint például Szibéria, Észak-Európa, Kanada északi része – fölött a légköri szennyező gázok mérése. Emiatt korlátozottak voltak az év azon hónapjai, amikor magasabb északi szélességeknél megbízható, átfogó műholdas mérések álltak rendelkezésre a nitrogén-dioxid tekintetében is. Az adatok ugyanis csak a nyári, hóborítottságtól mentes időszakban voltak értékelhetők. A KNMI kutatói most megoldást találtak a problémára, s eközben felfigyeltek a furcsa foltok láncolatára az amúgy jellemzően gyéren lakott észak-szibériai vidéken. A foltok helyzetét a térképre másolva hamar kiderült, hogy a földgázvezeték mentén telepített kompresszorállomások bocsátják ki a nitrogén-dioxidot.
(Videó: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: KNMI / háttér: Google Earth)
Ezeknél a nitrogén tömegében számolva havi 10—30 tonna NO2 gáz szabadul fel, ami nem számít kiugróan soknak. A detektálás az innovatív módszer mellett a Tropomi műszer kellő érzékenysége, az azonosításuk a jó térbeli felbontása miatt vált lehetővé. Úgy tűnik, a Sentinel-5P segítségével kisebb kibocsátók is tanulmányozhatók, amelyekre eddig nem eléggé figyeltek vagy nem is tudtak róluk.
Kapcsolódó linkek:
- Nitrogén-dioxid a szibériai gázvezeték fölött (ESA)
- A Sentinel-5P első eredményei (Sentinel blog, 2017. december)
- Sentinel-5P: a tisztább levegőért (Sentinel blog, 2017. október)