Uncategorized

Gyilkos vízijácint

A közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes) egy Dél-Amerikában, az Amazonas-medencében őshonos növényfaj. Sok más helyre is betelepítették – olvasható a vízi növénynek szentelt Wikipédia-oldalon –, ahol inváziós fajnak bizonyult. A túlburjánzó vízijácint ellepett több állóvizet is, talán a leghíresebb ilyen hely az afrikai Viktória-tó. A brazil esőerdőkből származó, lila virágú vízinövényfaj az 1890-es évektől vált a kerti tavak világszerte népszerű kiegészítőjévé. Mára az Antarktiszon kívül minden földrészen előfordul.

A vízijácint által elfoglalt terület két hét alatt megduplázódhat. Egy tó nagy felületére kiterjedve leárnyékolja a napfényt, kiszorítja az őshonos növényzetet. Az elszaporodó vízijácint még műholdfelvételeken is jól megfigyelhető. Erre szolgál látványos példaként az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján nemrég közzétett Sentinel-2 műholdkép. A helyszín szintén Afrikában, pontosabban Kenyában található. A Naivasha-tóba az 1980-as évek végén telepítették be a növényt, amely gyorsan elszaporodott, sűrű szőnyegeket képezve. Ezek elzárják a vízi utakat, akadályozzák a halászatot és felborítják a tó ökológiai egyensúlyát.

A Naivasha-tó felszínének jelentős részét borító vízijácint egy 2025. január 7-én készült Sentinel-2 képen (balra), illetve annak kinagyított részletén (jobbra). (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

Az inváziós növény ilyen mértékű elszaporodása jelentősen csökkenti a vízben oldott oxigén mennyiségét, ami hátrányosan érinti a halakat és más vízi élőlényeket. Ez a halállomány csökkenéséhez vezet. A felszínen úszó sűrű növényszőnyegek fizikailag akadályozzák a közlekedést és a halászok munkáját. Mindez kedvezőtlen hatással van a helyi közösségek megélhetésére.

Egy gém próbál zsákmányt keresni a vízijácinttal borított Naivasha-tavon, 2024 decemberében. A háttérben a növénytakaró csapdájába esett halászcsónakok. (Kép: AP)

A Copernicus program Sentinel műholdjai fontos adatokkal szolgálnak bolygónk vizeinek megbízható, folyamatos és átfogó megfigyeléséhez. Az így nyert adatok értékesek lehetnek a döntéshozók, a helyi hatóságok számára, lehetővé téve a környezeti problémák hatékonyabb kezelését.

Kapcsolódó linkek: