Az európai Copernicus földmegfigyelő program egyik Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjának segítségéve most a Kazahsztán keleti részén fekvő Alakol-tóhoz látogatunk, az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján, a hét képe sorozatban megjelent radarkép segítségével.
Bár a radaros intenzitásképek természetüknél fogva fekete-fehérek, azért nem lehetetlen „kiszínezni” azokat. Ennek egyik bevett módja a hamisszínes kompozitok készítése. A hozzávalók: három alapszín és három, ugyanarról a területről, de más-más időpontokban készült műholdas radarkép. Ebben az esetben három 2025-ös Sentinel-1 képről van szó, amelyeket egymást követő hónapokban készített Kazahsztán felett elhaladva a műhold. A kék színt a márciusihoz, a zöldet az áprilishoz, a pirosat pedig a májushoz társították. A színezett képek kombinálásával ki lehet emelni a felszínen a felvételek készítési időszaka alatt bekövetkezett változásokat. A szürkének vagy fehérnek tűnő területek kevés vagy semmilyen változást nem mutatnak, míg a többi változatos szín – az alapszínek kombinációja révén – sok mindent elárul arról, hogy mikor és hogyan változott a terep radarimpulzusokat visszaverő tulajdonsága.
Az Alakol név jelentése „sokszínű tó”. A fenti képen a bal felső sarokban látható, a kék és a zöld különböző árnyalataiban. A színváltozások a befagyott vízfelszín változásait érzékeltetik. Ez a sós vizű tó általában a tél végén körülbelül mintegy hónapra befagy, a jég kora tavasszal feltöredezik. Főleg a márciusi felvétel készítésének idején szórta vissza a radarjeleket a Sentinel-1 felé.
Az Alakoltól északnyugatra két kisebb, sekélyebb tó található. Az azokat körülvevő területen a sárga, rózsaszín és bíbor színek változatossága a növényzet március és május közötti fejlődésére utal. A tórendszer egyben Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű Ramsari vizes élőhely és az UNESCO bioszféra-rezervátuma. Fontos megálló- és fészkelőhely számos vonuló vízimadár számára, mint például a borzas gödény pelikán és a rózsás flamingó.
A képbe belenagyítva az Alakoltól nyugatra mezőgazdasági táblák színes, geometrikus mintázata látható. Ezek egy termékeny hordalékkúpon helyezkednek el. A délebbre fekvő színes képződmény az Ebi-tó, a szomszédos Kína Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területe északnyugati részének legnagyobb sós vizű tava. Az elmúlt évek során drámai mértékben összezsugorodott, a medence északi részének élénk színei mutatják, hol bukkant elő a talaj a megfigyelési időszak alatt. Ettől a tótól nyugatra, a Bortala-folyó mentén farmok és települések tarkítják a tájat. A színek a különböző növényfajtákat és növekedési szakaszokat emelik ki, míg a beépített területek élénk szürke és fehér színben tűnnek fel.
Kapcsolódó linkek:
- Színes Sentinel-1 műholdkép az Alakol-tóról (ESA)
- Az európai radarműholdak haszna (1. rész) (Sentinel blog, 2025. január)
- Mezőgazdasági táblák Romániában, radarszemmel (Sentinel blog, 2024. december)
- Mexikóváros a radar alatt (Sentinel blog, 2018. december)