Uncategorized

A mianmari földrengés után

Posted geo-sentinel

Az európai Copernicus földmegfigyelő program radaros Sentinel-1 műholdjainak adatai interferométeres módszerrel feldolgozva alkalmasak arra, hogy a szilárd földkéreg változásait nagy pontossággal meghatározzák velük. Egy ilyen hirtelen felszínváltozást okozott nemrég a délkelet-ázsiai Mianmar (régebbi nevén Burma) középső részén kipattant, az ország területén egy évszázada a legerősebbnek számító földrengés. A 7,7-es erősségű földmozgás március 28-án történt, a halálos áldozatok száma megközelítette a négyezret. A katasztrófában lakóépületek, kórházak dőltek össze, települések semmisültek meg, a lakosság jelentős része víz és élelem nélkül maradt.

Miközben az egyébkét polgárháború által is sújtott ország még most is a pusztítás következményeivel küzd, a kutatók a Sentinel-1 adatok segítségével máris részletesen tudták elemezni, hogyan mozdult el a föld a rengés következtében. A Sentinel-1A műhold csupán egy nappal a földrengés előtt repült el a terület felett. A páros másik működő tagja, a Sentinel-1C aztán néhány nappal a földrengés után, április 2-án járt ott. A két radaros felvétel fázisinformációiból előállították a felszín elmozdulását jellemző interferogramot.

A közvetlenül a március végi mianmari földrengés előtt és után mért Sentinel-1 adatokból készített interferogram. A színskála egy teljes fázisnyi (2π) eltérésnek felel meg. Minél sűrűben váltják egymást a szivárvány színei az interferogramon, annál nagyobb mértékben változott meg a felszín az adott helyen, a műhold látóirányába eső vetületben. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025 /feldolgozás: DLR Microwave & Radar Institute / ESA)

A Sentinel-1A már 2014 óta szolgálatban áll, de a Sentinel-1C-t csak tavaly decemberben bocsátották fel. Ez utóbbi műhold jelenleg még mindig az üzembe helyezés fázisában van, vagyis szolgálatszerűen még nem teszik elérhetővé az adatait. Ennek ellenére – mint ez az eredmény is mutatja – az új műhold beváltja a hozzá fűzütt reményeket.

A Pyawbwe település közelében igen sűrűn változó színek kijelölik az észak–déli irányban húzódó Sagaing-törésvonalat. Az interferogram egy teljes színciklusa (a türkiztől a sárgán, piroson és kéken át újra a türkizig) a törésvonal mentén 160 cm-es, arra merőlegesen 28 cm-es felszínelmozdulásnak felel meg. A térkép azt ábrázolja, hogy egyes területeket hogyan érintett a felszínváltozás, miközben a vető két oldala ellentétes irányban tolódott, csúszott el.

Az apertúraszintézis elvén működő radaros Sentinel-1 műholdak adatainak differenciális interferometrikus feldolgozásával kapott részletes deformációs térképek segítenek feltárni, hogyan és hol változtatják meg a földrengések a felszínt. Ez az információ alapvető fontosságú a szeizmikus aktivitás megértéséhez és a jövőbeli hasonló természeti katasztrófákra való felkészüléshez.

Kapcsolódó linkek: