Nemrég egy autós hírportálon olvashattunk a Guinness-rekordok közé is bekerült útszakaszról, amely Szaúd-Arábiában épült, és különlegessége, hogy 240 km-en át egyetlen kanyar vagy jelentős szintváltozás sincs rajta. Magyarország persze kisebb, sűrűbben is lakott, minta a szaúdi sivatag, és a domborzata is változatosabb. Ezért nem meglepő, hogy a mi leghosszabb egyenes utunk majdnem hússzor rövidebb, mint az araboké. De legalább kényelmesen ráfér egy Sentinel-2 műholdképre, amelyet alább többféle változatban is bemutatunk. A szóban forgó, 14 km-es útszakasz az ország és egyben Csongrád-Csanád vármegye délkeleti csücskében, Mezőhegyes és Battonya között halad. Ez a 4444-es számú közút.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az európai Copernicus földmegfigyelő program egyik Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjával 2024. április 28-én, összesen 13 különböző látható és infravörös hullámhosszon készült felvételekből először egy a valódi színeket visszaadó képet mutatunk. A csúszka elmozdításával ugyanazokból az adatokból egy hamisszínes kép tűnik fel, amelyet az egyik leggyakrabban alkalmazott összeállításban „kevertünk ki”. Itt a vörös, zöld és kék alapszínekhez rendre a B08, B04 és B03 jelű sávokat rendeltük. A B08 (hullámhossza 842 nm) a közeli infravörös tartományba esik, az emberi szem tehát nem érzékeny ezen a hullámhosszon. Itt az egészséges fotoszintetizáló növényzet visszaveri a beérkező napsugárzást, a vörös fényt viszont elnyeli. Így a mezőgazdasági táblák, rétek, erdők élénk piros színben tűnnek fel. A kopár területek – mint például tavasszal a bevetett szántók – szürkés árnyalatúak. A vízfelületek – amelyekből az ábrázolt területen nem sok van – sötétkékek vagy szinte feketék. A települések (balra Mezőhegyes, jobbra Battonya) belterületén a szürkés és piros foltok – az épületek és utak, illetve a kertek – sűrűbben váltakoznak.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A másik két műholdkép egyike a normalizált vegetációs index (Normalized Difference Vegetation Index, NDVI) értékeit ábrázolja. Ez is egy gyakran használt, egyszerű mérőszám, amely a fotoszintetizáló növényzet klorofilltartalmára utal. A növények által a közeli infravörös és a vörös tartományban visszavert fényintenzitás különbségének és összegének a hányadosáról van szó. Ezek a Sentinel-2 kamerájának (MSI, Multi-Spectral Instrument) a B04 (narancs, 665 nm) és B08 jelű sávjai, az index értéke tehát (B08–B04)/(B08+B04). Nem véletlen, hogy ahol az előző hamisszínes képen a piros foltok domináltak, ott az NDVI térképen a növényzetre utaló sötétzöld. A csúszka eltolásával előbukkanó negyedik műholdkép-variáció az SWIR (Short wave infrared, rövid hullámhosszú infravörös) kompozitot mutatja. Itt az MSI kamera 20 m-es felszíni felbontást nyújtó B12 (infravörös, 2190 nm), B08A (infravörös, 865 nm) és a 10 m-es felbontású B04 sávjait rendelik hozzá az alapszínekhez. Ezzel a színkombinációval a növényzetben és a talaj felső rétegében tárolt víz mennyiségére vonatkozó következtetéseket lehet levonni. A víz elnyeli az infravörös sugárzást, így itt élénkzöld jelöli a nedvesebb, míg a drapp árnyalatai a szárazabb felszíneket. Ezért is hasonlít az SWRI kép mintázata a mellette látható NDVI térképéhez. Ezt a képet úgy választottuk ki, hogy ne legyen rajta felhő, és április végén már hó sem fordult elő. De az SWRI kompozit alkalmas volna ezek elkülönítésére, valamint a frissen leégett felszínek azonosítására. Egyes kőzettípusok eltérő módon verik vissza az infravörös sugárzást, így az SWRI-t geológiai jellegű alkalmazásokra is előszeretettel használják.
S ha már szóba került a mintázat, vegyük észre, hogy a kép felső részén a mezőgazdasági táblák jellemző mérete lényegesen nagyobb, mint alul, ahol hosszúkás, elnyúlt téglalap alakú, amolyan nadrágszíjparcellák a jellemzőek. Magyarország (északon) és Románia (délen) határvidékén járunk, az eltérő birtokviszonyok miatt pedig az űrből is jól látszik a különbség. Hiába nincs behúzva az államhatár a műholdképen, valójában könnyedén felfedezhetjük, hol is húzódik.
Kapcsolódó link:
- Így dönt rekordot 240 kilométernyi dögunalom (Vezess.hu)