Grönlandi gleccser kékben és zöldben

Posted on Leave a comment

A színek persze hamisak, a Petermann-gleccser viszont igazi a Sentinel-2A műhold képén.

A Petermann-gleccser Grönland északnyugati részén található, a sziget egyik legnagyobb gleccsere. Mint más hasonló jégfolyamok, a tengert elérve ez is egy úszó jégnyelvben végződik (északra, a képen balra fent). Ezekből időnként kisebb-nagyobb jéghegyek válnak le. Idén július végén a Sentinel-2 megfigyelései szerint például egy 5,5 km2 területű jéghegyet „borjadzott” a Petermann-gleccserhez kapcsolódó jégnyelv.

A grönlandi Petermann-gleccser az európai Copernicus program Sentinel-2A műholdjának 2017. augusztus 16-án több hullámsávban készített felvételeiből összeállított, hamis színezésű képén. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A sarki jégtakaró kutatói különös figyelemmel kísérik a jégnyelv közepe táján nemrég felfedezett repedést, amelynek az elhelyezkedése szokatlan. Más, korábbi repedések folyamatosan növekednek. A Petermann-gleccser jegének mozgása a tenger irányába az elmúlt években mérhetően felgyorsult. Ez nem jó hír, a klíma melegedése nyomán a grönlandi szárazföld felől jeget szállító folyamok anyaga végül megolvadva hozzájárul a tengerszint globális emelkedéséhez. A Petermann-gleccser annyi fagyott vizet tárol, hogy abban a szélsőséges esetben, ha mind felolvadna, a becslések szerint a tengerszint mintegy 30 cm-es emelkedését okozná.

A 13 különböző látható és infravörös hullámsávban érzékeny Sentinel-2A itt bemutatott műholdképén úgy keverték a színeket, hogy a valóságban egyaránt fehérnek látszó dolgok jól elkülönüljenek rajta. Így a felhők alapvetően fehérek, némi zöldes árnyalattal, a hó és a jég viszont feltűnő kék színben pompázik. Az erős zöld árnyalatú részeken növényborítás található. A fekete foltok vagy árnyékos területeket, vagy vízfelületeket jeleznek.

A Petermann-gleccsert ábrázoló műholdképet az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatának idei őszi szezonnyitó epizódjában mutatták be.

Kapcsolódó link:

Térképen a német mezőgazdaság

Posted on Leave a comment

Az európai Sentinel-2 és az amerikai Landsat-8 műholdak felvételei alapján összeállították Németország 2016-ra érvényes szántóföldi növénytermesztési térképét.

Az analízis során nem kevesebb mint 2,2 TB adatmennyiséget használtak fel. A térképen 21 különböző felszínborítás-típus, ezen belül 15-féle szántóföldi növény szerepel színkódolással. Az optikai és infravörös hullámhosszakon készített műholdfelvételek közül kiválogatták a tiszta (felhőmentes) időszakokban készülteket, a legjobb képpontok alapján összesen 45 darabból álló képsorozatot állítottak elő. Mindegyik ilyen kép egy-egy 10 napos időszakra vonatkozóan jellemezte a felszín fényvisszaverő képességét. A mért értékek utalnak a felszínborítás és a növényzet típusára.

Egész Németország egységes növénytermesztési térképe 2015 októberétől 2016 végéig gyűjtött műholdas távérzékelési adatok felhasználásával készült. Az eredeti térkép felbontása 30 m-es. (Kép: módosított Copernicus Sentinel és Landsat adatok 2015–2016 / Humboldt University Berlin / P. Griffiths, ESA Living Planet Research Fellow / NASA / Harmonized Landsat–Sentinel initiative)

Bár az eljárást még tovább szeretnék finomítani, a három tartományban (Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Bajorország) végzett helyszíni ellenőrzések tanúsága szerint a térkép általános megbízhatósága 76%-os. Bizonyos növénytípusok, így a repce, a kukorica és a cukorrépa esetén 90%-ot meghaladó pontossággal tudták a termesztésükhöz használt szántóföldeket azonosítani.

Ilyen részletes, egy egész országra vonatkozóan egységes felszínborítási térképnek többféle alkalmazása lehetséges. Felhasználhatják az agrár- és környezetpolitikai döntéshozók, hosszabb időszakon át pedig a műholdas alapú térképek segítségével követhető a felszínborítás változása.

Az európai Copernicus program Sentinel-2 műholdjai 13 hullámhosszon érzékenyek, köztük három sáv a spektrum „vörös végén” különösen hasznos a növényzet állapotának, növekedésének nyomon követéséhez. A fedélzeti berendezéseket úgy tervezték, hogy a Sentinel-2 adatai a növénytípusok meghatározása mellett például a levélzet felületének, klorofill- és víztartalmának méréséhez is jól alkalmazható legyen.

Kapcsolódó linkek:

Harvey Houstonban járt

Posted on Leave a comment

Houston, we have a problem. A híres, általában pontatlanul idézett mondattal az Apollo-13 űrhajósai Houstonból kérték a probléma megoldását. Most felcserélődtek a szerepek, az űrből érkezik a segítség Houstonba.

A Harvey trópusi vihar korábbi beszámolónk óta is jelentős károkat okozott az USA déli partvidékén. A legnagyobb problémát az elmúlt napokban hullott hatalmas csapadékmennyiség jelenti, ami akár több méteres áradásokat és belvizet is okozott Houston környezetében. A felhőborítás miatt az elöntések optikai űrfelvételek alapján történő detektálása nem volt lehetséges, így a radarműholdak, melyek képesek éjjel és nappal is észlelni, valamint átlátnak a felhőkön, különösen értékes információt tudnak szolgáltatni az aktuális helyzetről a szakemberek számára.

Társaságunk a kaliforniai hidrológiai tudományok központja (Center for Watershed Sciences) kutatóinak felkérésére segítséget nyújtott Houston és tágabb környezetének elöntéstérképe létrehozásában, az elérhető legfrissebb Sentinel-1 műholdfelvételek alapján.

A műholdas radarfelvételeken a vízfelületek sötét színnel jelennek meg, mert a kibocsátott radarjel a víztükörről szinte egyáltalán nem verődik vissza a műhold irányába. Ezt kihasználva jól meghatározható a vízzel borított területek helye és nagysága, korábbi felvételek vagy rendelkezésre álló vízrajzi adatok alapján pedig az aktuálisan elöntött területek is feltérképezhetőek.

A Geo-Sentinel által feldolgozott 2017. augusztus 24-ei és 30-ai Sentinel-1 műholdradaros intenzitás adatok összehasonlítása Houston környezetéről. A mérések a Sentinel-1A/B műholdak leszálló irányú (északról dél felé haladó) repülései alkalmával készültek – az egyik közvetlenül a hurrikánt követő esőzések előtti, a másik a természeti csapás utáni állapotot mutatja. Jól látható a 30-ai képen a fekete vízfelület jelentős megnövekedése. (Kép: Geo-Sentinel / adatok: Copernicus Sentinel / háttér: Google Earth)

A 2017. augusztus 29-én a Sentinel-1A műholddal felszálló irányban (a terület fölött délről észak felé haladva) készült felvétel alapján, helyi adatokkal kiegészítve készített elöntési térkép, ahol kék színnel vannak jelölve a vízzel borított területek. (Kép: UC Davis Center for Watershed Sciences / Natural Hazard Mitigation Lab / Geo-Sentinel / háttér: Esri / adatok: Copernicus Sentinel)

A súlyos áradások nem ismeretlenek a területen. 1964 óta ez a 27. deklarált katasztrófa. A jelenlegi viszont az egyik legsúlyosabb, hiszen több mint ötven százaléka azon területeknek is víz alá került, melyeket soha nem gondoltak eddig árvízveszélyesnek. A washingtoni Fehér Ház szerint a 44 áldozattal járó katasztrófa több mint 100 000 házat érintett, és jelenleg közel 30 000 ember kényszerült átmeneti szálláshelyre. A kialakult helyzet okait részben a klímaváltozásban, a túlzottan gyors beépítésekben és a hidrológiai szempontból nem megfelelő várostervezésben kell keresni.

Kapcsolódó linkek:

Harvey (Sentinel blog)
Center for Watershed Sciences (UC Davis)
Harvey pusztítása képekben (CNN)

Műholdak a nyaralók szolgálatában

Posted on Leave a comment

Az idei nyaralási idénynek jórészt ugyan vége van már, de – akár a jövő nyárra készülve, akár csak érdekességképp – nem árt tudni, hogy az európai Copernicus földmegfigyelő program műholdjaitól származó adatokat a vízben és a vízparton pihenők számára is hasznos szolgáltatásokhoz tudják használni.

A műholdas távérzékelési adatok kétféle alkalmazásáról ejtünk szót röviden. Az egyik segít a bőrrák kockázatát növelő ibolyántúli napsugárzás erősségének előrejelzésében. A másik a fürdőzőknek kellemetlen csípést okozó medúzák felbukkanásának valószínűségét jelzi előre a part menti tengerszakaszokon.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente mintegy 60 ezer ember halála hozható kapcsolatba a túlzott ultraibolya (UV) sugárzással. A naprakész, az adott helyre érvényes információ alapvető jelentőségű a bőrrák megelőzésére, elősegíti a napozók tudatos viselkedését, amivel csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat. A Copernicus légkörmegfigyelő szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) szabadon és ingyenesen hozzáférhető előrejelzést ad az egész Földre. Az UV-index előrejelzéséhez a felsőlégköri ózonréteg állapotát, a légkörben található aeroszolok mennyiségét és a felhőzet alakulását kell ismerni és a modellszámításokhoz felhasználni.

A HappySun egy olyan okostelefonos alkalmazás, amely Európa, Afrika és Brazília területére ad előrejelzést és valós idejű adatokat az UV-sugárzás földfelszíni erősségéről, a CAMS adatait felhasználva. Már folynak a kutatások a rendszer továbbfejlesztéséről, a majdani Sentinel-4 és Sentinel-5/5P mérések bevonásával. (Kép: Copernicus Observer)

Hasonló alkalmazás Ausztrália területére a SmartSun. Az országban különösen fontosnak tartják a nap UV-sugárzása okozta bőrrák megelőzését, ezért a meteorológiai szolgálat és az egészségügyi szervezetek összefogásával, a Copernicus adatok felhasználásával nyújtanak naprakész információt és figyelmeztetéseket a felhasználóknak.

A Földközi-tenger térségében évente mintegy 150 ezer embert kezelnek medúzacsípéssel kapcsolatos problémákkal. A medúzák a legrégebb óta a bolygónkon élő többsejtű állatok közé tartoznak, valószínűleg 700 millió évnél régebben lakják a tengereket. A klímaváltozásnak, a tengerek szennyeződésének és ragadozóik tűlhalászásának következtében a medúzák az utóbbi időben elszaporodtak. Egyre közelebb kerülnek a partokhoz is. Ha emberekkel találkoznak, csípéseik nem csak kellemetlenek és fájdalmasak lehetnek, de allergiás reakciókat is kiválthatnak. A fürdőzők és a medúzák találkozásának minél jobb elkerülésére hasznos, ha ismerjük az állatok aktuális elterjedési területeit, a veszélyeztetett partvidékeket.

Egy francia kisvállalkozás, az Acri-ST egy olyan ingyenes okostelefonos alkalmazást (SIMPLEX) fejlesztett ki és az interneten szabadon elérhető térképet tett közzé, amely Franciaország földközi-tengeri partvidékén megmutatja a medúzák tömeges felbukkanását. A szolgáltatáshoz a rendszerben részt vevő több mint 7000 önkéntes felhasználó helyszíni jelzésein kívül kísérleti jelleggel a Copernicus tengeri környezetet monitorozó szolgáltatásának (Copernicus Marine Environment Monitoring Service, CMEMS) adatait is felhasználják. A SIMPLEX mobilalkalmazás felhasználói a tartózkodási helyükre érvényes, valós idejű információt kapnak például a tengervíz hőmérsékletéről és átlátszóságáról.

Francia medúzatérkép. (Kép: Acri-ST)

A Copernicus műholdjai, különösen a Sentinel-3 sorozat tagjai segíthetnek a medúzák előfordulásának előrejelzésében. Ha olyan fizikai és biológiai paraméterértékeket mérnek, amelyek kedvezőek a medúzák számára, számítani lehet a felbukkanásukra. Ilyen fontos paraméterek például a víz hőmérséklete, sótartalma, az áramlások, a klorofill koncentrációja. A használható modellek kifejlesztéséhet a helyi megfigyelésekre is nagy szükség van, így azonosíthatók azok a körülmények, amikor nagy tömegben jelennek meg, vagy éppen eltűnnek a medúzák.

Kapcsolódó linkek:

Harvey

Posted on 1 Comment

A címben szereplő név egy 4-es kategóriájú hurrikánt takar, amely Texas partjait augusztus 25-én, ereje teljében elérve hatalmas károkat okozott. A széllökések sebessége a partot éréskor meghaladta a 200 km/h-t, volt olyan hely, ahol rövid idő alatt több mint 1 méter eső esett. Ez az első nagy hurrikán a 2005-ös Wilma óta, amely elérte az Egyesült Államok kontinentális területeit. Bár jövetelére – többek között a műholdas megfigyeléseknek köszönhetően – készültek, így is szedett halálos áldozatokat. A 2017-es atlanti-óceáni szezonban a Harvey volt a nyolcadik trópusi vihar, amely nevet kapott, s a harmadik, amely hurrikánná erősödött.

A Sentinel-3A műhold SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) műszerének méréseiből megállapítható a hőmérséklet eloszlása a hurrikán felhőzetének tetején. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az európai Copernicus program Sentinel-3A műholdja augusztus 25-én, magyar idő szerint 6:06-kor figyelte meg a Harvey hurrikánt, amint épp Texas partjaihoz közeledett. A képen a színkódolás segítségével a felhőzet tetejének hőmérséklete látható, mintegy 12–15 km-rel a tengerfelszín felett. Középen, a hurrikán „szeme” környezetében –80 °C, a forgószél peremén +20 °C körüli értékek olvashatók le.

A hurrikánok azon természeti jelenségek közé tartoznak, amelyeket leginkább műholdak segítségével lehet jól nyomon követni. A friss műholdfelvételek és mérési adatok révén a hatóságoknak van esélyük óvintézkedésekre azokon a területeken, amerre a hurrikán halad. A műholdas távérzékelési adatok a hőmérséklet mellett információval szolgálnak a forgószél kiterjedéséről, a szél sebességéről, a felhőzet vastagságáról, víz- és jégtartalmáról. A Sentinel-3A műhold egyik fő műszere, az SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) kilenc hullámsávban és két látóirányban méri a felszín által kisugárzott energiát (az ún. fényességi hőmérsékletet).

Kapcsolódó linkek:

Sentinel-1 Indiában

Posted on Leave a comment

„Műholdas segítséggel” hamarabb jutnak a kártérítési összeghez az aszálykárosult rizstermelők Indiában.

Tamilnádu állam India térképén. (Kép: Wikimedia commons CC BY-SA 4.0)

Az országban elsőként a déli Tamilnádu (Tamil Nadu) állam kormányzati szervei támaszkodnak műholdas távérzékeléssel gyűjtött adatokra, amikor az aszálykárok kifizetéséről döntenek. Mondani sem kell, hogy a természeti csapás által sújtott földeken gazdálkodók számára nem csak a pénzügyi segítség, hanem annak a gyors megérkezése is létfontosságú.

Tamilnádu a hatalmas ország 29 államának egyike, fővárosa Csennai (Chennai, régebbi nevén Madras). Az állam lakosainak száma 68 millió körüli, közülük nem kevesebb mint egymillió ember foglalkozik rizstermesztéssel. Most az elmúl 140 éve legnagyobb szárazsága tombol. A rizsföldek számára túl kevés a víz, ennek az alapvető élelmiszernek a terméshozama drasztikusan lecsökken, ami nyomort és elégedetlenséget szül.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program adatai, amelyek világszerte bárki számára ingyenesen hozzáférhetők, némi segítséget tudnak nyújtani ebben a helyzetben is. A mezőgazdasági károkat biztosító indiai társaságnál (Agricultural Insurance Company of India) a radaros Sentinel-1 műholdaktól származó információ alapján a megszokottnál sokkal gyorsabban, objektív és átlátható módon meg tudják becsülni, hogy egy-egy adott területen mekkora a terméskiesés. Így eddig már több mint 200 ezer termelő juthatott kártérítéshez. A kárbecslés mellett arra is használják a távérzékelési módszert, hogy a betakarítás után meg tudják becsülni a rizs adott évi terméshozamát.

A Sentinel-1 adatokból készített 2016-os térkép a rizstermelő vidékeket mutatja a dél-indiai Tamilnádu államban. Világoskék és lila színezésűek a megművelt rizsföldek, zöld különböző árnyalatai erdővel borított vidékeket jelölnek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

Miért a radaros méréseket végző Sentinel-1 műholdak adatait alkalmazzák? Az optikai műholdfelvételek készítéséhez felhőmentes időre van szükség, ami a trópusi és szubtrópusi területeken azt jelenti, hogy távolról sem minden áthaladáskor lehet a felszínt látni a világűrből. Másrészt a radaros műholdaknak nincs szükségük napfényre a képalkotáshoz. Akár éjszaka is tudnak dolgozni, ugyanis aktív távérzékelést végeznek: a felszín leképezéséhez a radarhullámokat maguk bocsátják ki, s a visszaszórt jeleket detektálják.

Az államban az átlagos hektáronkénti rizshozam 3,5–5 tonna között szokott változni. Ezen a térképen a 2016–2017-es szezon várható terméshozamai láthatók a Sentinel-1 adataiból becsülve. A színkódolás alapján az értékek szokatlanul alacsonyak, egyes helyeken (pirossal jelölve) egyáltalán nincs termés. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

A Sentinel-1 radarképek és a rizs terméshozama modellezésének kombinálásával egy német–svájci program (Remote-Sensing based Information and Insurance for Crops in Emerging Economies initiative, RIICE) foglalkozik. Az ő eljárásukat alkalmazzák Indiában is. A rizs radarműholdas adatokon nyugvó termésbecslését a Sentinel-1A/B műholdpáros által garantált sűrű visszatérési idők, a Copernicis Sentinel adatok jó minősége, gyors és könnyű elérhetősége tette szolgálatszerűen alkalmazhatóvá a gyakorlatban.

Kapcsolódó linkek:

Izzadt Dél-Európa (is)

Posted on Leave a comment

Erdőtüzek sora és vízhiány kísérte a hosszan tartó augusztusi forróságot Európa déli részén.

Az alábbi térkép a Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-3A műholdjának mérési adatai alapján készült. Az űreszköz fedélzeti műszereinek egyike (Sea and Land Surface Temperature Radiometer, SLSTR) egy 9 színben, köztük infravörös tartományban is érzékeny sugárzásmérő. Méréseiből meghatározható a tengerek és szárazföldek felszínének hőmérséklete.

Augusztus 7-én – ahogy a megelőző hetek napjain is – sok helyen a 40 Celsius-fokot is meghaladta a felszínhőmérséklet. Olaszország nagy része – beleértve Róma, Nápoly, Firenze környékét, Szardínia és Szicília szigetét – szenvedett a hőhullámtól, amelynek találó nevet is adtak: Lucifer. Extrém magas hőmérsékleteket mértek Spanyolország, Portugália és a Balkán-félsziget országai területén is.

A Sentinel-3A műhold SLSTR műszere a felszín által kisugárzott hőt méri, ami nem azonos az időjárás-jelentésekben általában szereplő levegő-hőmérséklettel. A türkiztől vörösig terjedő színskáláról leolvasható a felszínhőmérséklet. A fehérrel jelzett területekről nincs értelmezhető adat. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az erdőtüzeken, a vízkorlátozásokon túl népszerű turisztikai célpontokat is be kényszerültek zárni, ahol felmondta a szolgálatot a légkondicionálás. Az Európa déli, keleti és középső részén 2003 óta nem tapasztalt kitartó forróság kárt tett a termésben, sokaknál egészségügyi problémát okozott, sőt halálos áldozatokról is érkeztek hírek.

Kapcsolódó linkek:

Európai Űrhét 2017

Posted on Leave a comment

Az európai űrszektor legnagyobb éves rendezvényét idén Észtország fővárosában, Tallinnban tartják, november 3–9. között.

Az Európai Űrhét (European Space Week 2017) fő célja az űrtevékenységen dolgozó közösség és az eddig a világűr kutatásába és hasznosításába be nem kapcsolódó vállalkozások, innovátorok, érdeklődők kapcsolatának építése. Ezért a program középpontjában a legújabb, legkorszerűbb űralkalmazások bemutatása, megismertetése áll. Az Európai Unió soros elnökségét 2017 második felében ellátó Észtország programjában a digitális Európa és az adatok szabad áramlása külön hangsúlyt kapott. Talán nem is kell külön felhívni rá a figyelmet, hogy a Copernicus programnak és alkalmazásainak kiemelt helye lesz a rendezvényen.

Az űrnek szentelt hét alatt tíznél is több tematikus esemény, konferencia lesz. Meghívott előadóként és kerekasztal-beszélgetések résztvevőjeként megjelennek az európai űrszektor vezetői, mások mellett például Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség főigazgatója vagy Elżbieta Bieńkowska, az Európai Bizottság belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztosa.

Az Európai Űrhét 2017 rendezvény honlapján már most nyitva áll az előregisztráció lehetősége.

A Sentinel-1A pályameghatározása

Posted on Leave a comment

A C-sávú apertúraszintézises radarberendezéssel (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt Sentinel-1A volt az európai Copernicus földmegfigyelő program elsőként felbocsátott műholdja. 2014 áprilisa óta kering közel 700 km magas, kvázi-poláris (az egyenlítői síkhoz képest 98,2°-os hajlásszögű), ún. napszinkron pályán. Adatai 2014 októbere óta szolgálatszerűen elérhetők, tervezett élettartama minimum 7 év.

A Sentinel-1A működtetéséhez korántsem elegendő a fenti pontossággal tudni, hogy éppen hol kering. A SAR berendezés adatainak interferometrikus alkalmazása például csak akkor lehetséges, ha a műhold pályáját úgy igazítják, hogy egy-egy adott terület fölött megfelelő hibahatáron belül mindig ugyanott, azonos pályaíven repüljön el. A Sentinel-1A üzemeltetéséhez ezért az űreszköz mindenkori térbeli pozícióját mindössze 5 cm-es (!) pontossággal szükséges ismerni. Mint egy nemrég megjelent publikációjukban a pályameghatározással megbízott európai konzorcium (Copernicus Precise Orbit Determination Service, CPOD) szakemberei részletesen is ismertették, ezt a szigorú követelményt sikerült teljesíteni.

A precíz pályameghatározás lelke egy kétfrekvenciás, nyolc csatornás GPS vevőberendezés a műhold fedélzetén. A jól ismert és a földfelszínen is széles körben használt amerikai navigációs rendszer műholdjaira végzett méréseket aztán a legfejlettebb szoftverekkel, a legpontosabb fizikai modellek felhasználásával dolgozzák fel. Figyelembe kell venni például a Föld nehézségi erőterének, az árapálynak a modelljét, a műholdat érő nem gravitációs hatásokat (a még abban a magasságban is meglevő légellenállást és a Naptól származó sugárnyomást). Nem kerülhető el a GPS vevőantenna fáziscentrum-változásának modellezése sem.

A Sentinel-1A műhold fantáziaképe, rajta a műholdtest szerkezeti modellje (satellite reference frame, SRF) és a GPS antenna koordinátarendszere (antenna reference frame, ARF) tengelyeinek megjelölésével. (Kép: ESA / Peter et al. 2017)

A Sentinel-1A esetében nincs alternatív módszer a pályameghatározás ellenőrzésére, a minőséget több feldolgozó központban függetlenül végzett számításokkal igyekeznek biztosítani. Más műholdaknál ez nem feltétlenül így van, például a Copernicus program 2016 februárjában indított Sentinel-3A holdja esetében a fedélzeten egy DORIS (Doppler Orbitography and Radiopositioning Integrated by Satellite) vevőberendezés és egy lézertükör is helyet kapott. Ez utóbbit földi állomásokról végzett precíz műholdas lézertávméréshez használják. Így különböző elven alapuló technikákkal is képesek ellenőrizni a pályaszámítás pontosságát.

A Sentinel-1A esetében a pályamegoldások összehasonlítása révén sikerült kiküszöbölni egy sugárirányban fellépő kb. 3 cm-es szisztematikus hibát, amit vissza tudtak vezetni a műhold geometriai modelljében meglevő eltérésre. Ezt az eltérést korrigálva, az összehasonlítások tanúsága szerint az 5 cm-en belüli helyzetmeghatározási pontosságot valóban sikerül garantálni a Sentinel-1A üzemeltetői számára.

Kapcsolódó link:

Levegőminőség-monitorozó Sentinel a bemutatón

Posted on Leave a comment

Nemrég a sajtó képviselői is megismerkedhettek a megépült Sentinel-5P műholddal, amely most elindul Oroszországba, hogy szeptemberben onnan álljon pályára.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program műholdjai a Sentinelek. A név mögött álló sorszám a műholdtípus feladatára utal. Az 1-es számú sorozat tagjai például radaros, a 2-eséi optikai és infravörös sávú megfigyeléseket végeznek. Az összetett feladattal rendelkező Sentinel-3 holdak főleg az óceánokat, de a szárazföldeket is vizsgálják, a felszín hőmérsékletét, színét, valamint a tengerszint magasságát mérik. Az említett sorozatokból már egy (Sentinel-3A) vagy két (Sentinel-1A és -1B, valamint Sentinel-2A és -2B) példány repül. A sorozatszámok mögött álló betűjelek (A, B, később majd a továbbiak) pedig a fő szabály szerint a felbocsátás sorrendjét jelzik.

A Copernicus program hatodik dedikált műholdja, a Sentinel-5P várhatóan szeptember végén startol az észak-oroszországi Pleszeckből, egy Rokot hordozórakétával. Nevében a P betű kivételesen más jelentéssel bír, a Precursor (előfutár) szó rövidítése. Vagyis még nem az „igazi” Sentinel-5 sorozatba tartozik, csak az első ilyen űreszköz elkészültéig terjedő időszakot hidalják át vele. A Copernicus műholdjai közül elsőként kifejezetten a levegő összetételének mérésére tervezték.

A Sentinel-5P (Precursor) műholdat július 20-án a gyártó Airbus Defence and Space cégcsoport nagy-britanniai (Stevenage) egységének tisztaszobájában tekinthették meg az egybegyűltek. A gyártó konzorciumban 30 európai űripari cég működött közre. (Kép: ESA / P. Sebirot )

A műhold holland vezetéssel fejlesztett Tropomi nevű műszerével a légkörben nyomokban előforduló gázok, például a nitrogén-dioxid, ózon, formaldehid, kén-dioxid, metán, szén-monoxid, valamint az aeroszolok koncentrációját tudják majd mérni. Ezek mind lényeges szerepet játszanak az általunk belélegzett levegő minőségének alakításában. Monitorozásuk nem csak egészségügyi szempontból fontos, de a klímakutatók számára is hasznos információval szolgál. A Sentinel-5P 2600 km széles sávokban pásztázva naponta egyszer az egész Földet fel tudja mérni. Az adatokat a Copernicus program légkör-monitorozó szolgáltatása használja majd, amely levegőminőségi előrejelzéseket ad és segíti a döntéshozókat, ha intézkedésekre volna szükség a szennyezés csökkentésére. Azonosíthatók a légszennyezettségi szempontból kockázatos helyek és időszakok. Az adatok alapján előrejelzés adható a káros ibolyántúli napsugárzás erősségével és a légi közlekedést veszélyeztető vulkáni eredetű hamu menyiségével kapcsolatban is.

A Sentinel-5 küldetések néhány év múlva, várhatóan 2021-től indulnak, az alacsony pályás, második generációs MetOp meteorológiai műholdak fedélzetén. Addig is az önálló Sentinel-5P szolgáltatja majd a levegőminőség űrből való monitorozásához elengedhetetlen adatokat.

Érdekesség, hogy az eseményre Nagy-Britanniában került sor, és ebből az alkalomból az Európai Unióból való kilépési tárgyalásokat folytató ország illetékesei kifejtették, hogy a britek az uniós Copernicus programból a brexit ellenére nem szeretnének kilépni. A részvétel folytatása mindenesetre az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások napirendjére kell kerüljön. (A britek EU-s kilépése természetesen nincs hatással ESA tagságukra, amit a továbbiakban is fenn szeretnének tartani, viszont a helyzet bonyolódik az olyan közös EU–ESA programokban, mint amilyen a Copernicus is.)

Kapcsolódó linkek: