Az Etna színesben

Posted on Leave a comment

A hóval borított, a felhőrétegből kiemelkedő vulkánról, a szicíliai Etnáról közölt műholdképet a minap honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). (Az Etna igazán hálás műholdképtéma, 2017-es kitörése alkalmából itt a blogon is bemutattuk az ESA akkori hírét illusztráló, ugyancsak a Copernicus program Sentinel-2A földmegfigyelő holdjával készített képet.)

Kontinensünk legnagyobb és legismertebb aktív tűzhányója az Olaszországhoz tartozó sziget északkeleti partjai közelében található. Magassága több mint 3300 m. A hóval borított vulkáni hegy a november végi műholdfelvétel készítésének idején a környező tájat borító felhőzet fölé emelkedett. De ebből a képen nem sok minden vehető ki, hiszen a hóborítás és a felhők is fehérek, az alakzatok tehát összemosódnak a szemünk által érzékelthez hasonló színezést alkalmazó képen.

Az Etnáról 2018. november 29-én készített, a valódi színeket visszaadó Sentinel-2 műholdkép. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Sentinel-2 műholdpáros tagjainak fedélzetén repülő, több színben érzékeny kamera (Multi-Spectral Instrument, MSI) azonban épp azért tud egyszerre 13 különböző látható és közeli infravörös hullámhosszon felvételeket készíteni a Föld felszínéről, hogy a színek megfelelő kombinálásával kiemelhetők legyenek a különbségek. Az eljárás azon alapul, hogy az elérő hőmérsékletű, összetételű és fényvisszaverő képességű dolgok – jelen esetben a felhőréteg teteje, illetve az Etna havas lejtői – spektrális energiaeloszlása egymástól eltérhet. Így a színkép egyes hullámhosszain mintavételezve másképpen festenek a műholdfelvételen.

Ha tehát megfelelően választjuk meg a színezést, akkor ugyanazon a műholdas képen (pontosabban annak egy kinagyított részletén) immár látványos lesz a felhő és a hó „fehérjének” a különbsége. A hó a hamis színezésű változatban élénk türkizben tündököl.

Az Etna november 29-ei Sentinel-2 műholdképének valódi és hamis színezésű változata a csúszka mozgatásával összehasonlítható. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Ugyanarról a területről egy december 9-én készített Sentinel-2 műholdképet is bemutatunk. Ekkor épp nem voltak felhők a környéken, így a táj részletei is jobban kivehetők. A csúszkás összehasonlítás azt is felfedi, hogy a hóborítás alsó határa is feljebb tolódott az Etna alján. A vulkán területe egyébként mintegy 1200 km², a hegy lábánál mért kerülete 135 km.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A hamis színezésű képeken felfigyelhetünk még a középtájt, a csúcs közelében látható narancsvörös foltokra. Itt a jelenleg is folyó vulkáni aktivitás miatt sokkal nagyobb a hőmérséklet, ezért az infravörös felvételeket is alkalmazó színkombinációban kitűnnek a hidegebb környezetükből.

Kapcsolódó linkek:

A Copernicus Masters győztese a környezetkárosítás ellen

Posted on Leave a comment

Kiosztották az idei Copernicus Masters verseny díjait. A Sentinel műholdas adatok leginnovatívabb felhasználásának a zsűri a CybELE (Cyber Environmental Law Enforcement) nevű alkalmazást találta, így ez kapta a fődíjat. Ez elsősorban jogi cégek és biztosítótársaságok számára üzemeltet egy olyan naprakész online adatbázist, amelyben kikereshetők a környezetkárosító bűncselekményekkel kapcsolatos információk. Ilyen cselekmények lehetnek például illegális építkezések vagy tengeri olajömlések. Világszerte növekvő problémáról van szó, a becslések szerint csak a 2016-os évben 91 és 258 milliárd dollár közötti összegben kifejezhető környezeti kár keletkezett emiatt. A CybELE jelentéseinek formátuma olyan, hogy akár közvetlenül jogi eljárásokban is felhasználhatók. (Figyelemre méltó, hogy a CybELE honlap kezdőoldalán a képi illusztráció, egyúttal az ipari környezetkárosító bűncselekményekre a fő példa a 2010. októberi magyarországi vörösiszap-katasztrófa.)

A Copernicus Masters 2018 kategóriagyőzteseinek csoportképe. A díjakat december 4-én adták át Marseille-ben. (Kép: AZO)

A minden évben több kategóriában is meghirdetett Copernicus Masters verseny célja, hogy az európai földmegfigyelési programban keletkező rengeteg adat legötletesebb, leghasznosabb alkalmazásainak kifejlesztőit díjazza, támogatással segítse további munkájukat, piacra kerülésüket. A verseny 2011-es kezdete óta örvendetesen megnőtt a kezdő vállalkozások száma, amelyek a Copernicus adatok használatára építik tevékenységüket. A kezdetek óta közel 3500 pályázó 1300 ötlettel, üzleti kezdeményezéssel jelentkezett, több mint 4,3 millió euró értékű összdíjazásért. A jövőben ez a szám a várakozások szerint még gyorsabb ütemben növekszik majd.

Kapcsolódó linkek:

Mexikóváros a radar alatt

Posted on Leave a comment

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, angolul: Mexico City) Mexikó sűrűn lakott, népes fővárosa. Most a Copernicus program apertúraszintézises radarberendezésekkel dolgozó Sentinel-1 műholdjainak felvételei alapján készült színes kép alapján mutatjuk be. Maga a város a kép jobb felső részén látható (lejjebb ki is nagyítottuk azt a részletet).

A képhez három, egymástól kb. 1 hónapos különbséggel 3 időpontban – 2018. július 28-án, augusztus 27-én és szeptember 26-án – készített Sentinel-1 radaros amplitúdóképet használtak. Mindegyiket három alapszínhez (vörös, zöld és kék) rendelték. Így a változatlan visszaverő tulajdonségú felszínek a fehérhez közeli árnyalatokban látszanak, azonban a gyorsan változók élénk színben tűnnek fel. A változások oka lehet például a növényborítás módosulása az eltelt időszak alatt. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Mexikóváros lakossága közel 9 milliós, de az elővárosokat is hozzászámítva több mint 21 millió ember él itt, amivel ez Észak-Amerika legnépesebb települése. A világon nincs még egy ehhez foghatóan nagy spanyol ajkú város.

A Sentinel-1 radarkép bal oldalán fekete színnel három nagyobb vízfelület tűnik fel. A víz a város fejlődése szempontjából nagyon fontos. Az aztékok 1325-ben egy sekély tó mellé építették az első települést. Manapság a tó már nincs meg, s a vízhelyzet elég bizonytalan, annak ellenére, hogy a júniustól szeptemberig tartó esős évszakban gyakoriak a nagy esőzések és a gyors áradások.

A fenti színezett Sentinel-1 radarkép kinagyított részletén maga Mexikóváros látható. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A feltűnő kör alakú képződmény neve El Caracol, vagyis a csiga. Jelenleg ipari víztározóként szolgál a városon belül, de tervezik, hogy szennyvízfeldolgozó üzemet telepítenek ide. Egy 62 km hosszú szennyvízalagút idén kezdheti meg a működését.

 

A Mexikóvárost és környékét ábrázoló színezett Sentinel-1 radarkép volt a főszereplője nemrég az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozata egyik epizódjának. (Forrás: ESA)

Mexikóváros az egyik első helyszín volt, ahol a Sentinel-1A műhold felbocsátása után kipróbálták, hogyan működik az új űreszközzel a műholdradar-interferometrián alapuló felszínmozgás-monitorozás. Azért ezt a várost választották, mert egyes területein hihetetlen mértékű a felszín süllyedése. Így az rövid időn belül is látványosan detektálható, amint azt a 2014. október 3. és december 2. közötti mindössze 5 mérés alapján végzett analízis is igazolta. A színskála vörös vége alapján van olyan terület a városban, amely havonta (!) akár 2,5 cm-t süllyed. A felszín-deformáció oka az intenzív talajvízkivétel. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2014 / ESA / DLR Microwave and Radar Institute–SEOM InSARap study)

Kapcsolódó linkek:

Elveszett Paradicsom

Posted on Leave a comment

Ezzel a John Milton 17. századi angol költő verses eposzától (Paradise Lost) kölcsönzött címmel jelentette meg az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján azt a rövid beszámolóját, amelyben a Copernicus program Sentinel műholdjainak alkalmazásait villantja fel a kaliforniai Paradise városát is érintő nagy erdőtűzzel kapcsolatban. A város nevére utaló angol nyelvű szójáték nem feltétlenül ízléses, mert bár Paradise városa valóban elveszett, de a már több mint 70 azonosított halálos áldozat és a teljesen megsemmisült település sorsa nem ad különösebb okot a szellemességre… Még 800-nál több embert tartanak eltűntként számon, így az áldozatok száma várhatóan növekedni fog.

A Camp Fire (Tábortűz) néven emlegetett erdőtűzzel kapcsolatban blogunkon nemrég mi is bemutattunk a természeti csapás előtt, illetve utána készült Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdképeket. A Copernicus programnak működik olyan földmegfigyelő műholdja is, amely a légszennyezettség, azon belül a levegőben szálló füst és aeroszolok mennyiségének mérésére alkalmas. Ez a Sentinel-5P. Az alábbi animációban a Sentinel-3 nagy látómezejű műholdképeit (november 11.) kombinálták a Sentinel-5P négy egymást követő napon (november 8-11.) gyűjtött adatait ábrázoló térképekkel. Ez utóbbiakon jól következő, ahogy az erdőtűz füstjét a helyszíntől egyre távolabbra sodorják a légáramlatok.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA)

A Sentinel-3 képei közül az egyik az óceánt és a szárazföldet fényképező, 21 különböző színben érzékeny OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) műszerével készült. A másik képhez az SLSTR műszer látható tartományba eső méréseit használták. Ez 9 látható és infravörös hullámhosszon érzékeny és tenger, valamint a szárazföldek felszíni hőmérsékletének meghatározására használják. A többféle műholddal egy időben gyűjtött adatok segítenek a mostanihoz hasonló természeti katasztrófák következményeinek gyors felmérésében.

Kapcsolódó linkek:

Fogo és Brava

Posted on Leave a comment

A Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-2A műholdjának egyik képe segítségével Afrika legnyugatibb csücskétől, a Zöld-foktól is bő 600 km-re nyugatra látogatunk. Az Atlanti-óceánban fekvő Zöld-foki Köztársaság tíz vulkanikus eredetű szigeten terül el. Az ország teljes lakossága mintegy 550 ezer fős. Közülük kb. 35 ezren élnek a talán legnevezetesebb – de műholdképeken mindenesetre a legtöbbször bemutatott – szigeten, a kép jobb oldalán látható Fogón.

Fogo, Brava és három másik kis sziget a Sentinel-2A műhold 2018. január 22-én készített, hamis színezésű képén. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Fogo egy a tenger felszíne fölé emelkedő vulkáni kúp, a sziget átmérője 25 km. Legmagasabb pontja 2800 m-es. A jelenleg is aktív vulkán (Pico del Fogo) krátere a képen sötét foltként jelenik meg. Legutóbbi kitörése nem is olyan rég, 2014. november és 2015. február között volt, összesen 77 napon át tartott. A kiömlő láva egyes helyeken az épületek háromnegyedét elpusztította.

A sziget északkeleti részén a műholdkép színezésével zölddel kiemelték a növényzetet. A fő mezőgazdasági növény itt hagyományosan a kávécserje, bár az elmúlt időszakban a félsivatagos klíma és az egyre kevesebb csapadék gondokat okozott. Termesztenek még a szigeten földimogyorót, narancsot, dohányt és babot is. A műholdképen a szárazabb, sziklásabb vidékek sárga és narancs színűek.

A kép bal oldalán alul a kisebb sziget Brava. Tőle északra egy három apró szigetből (Rombos–Grande, Luís Carneiro és Cima) álló csoport – összefoglaló néven a Rombo-szigetek – látható.

A Fogóról és szigetszomszédairól az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési videósorozatában volt szó. (Videó: ESA)

Kapcsolódó linkek:

Az elégett város

Posted on 1 Comment

Kaliforniából gyakran érkeznek hírek kiterjedt erdőtüzekről, de ebben az évben még a szokottnál is több alkalommal szerepelt az amerikai állam a tudósításokban. November elején is több helyszínen küzdöttek a tűzoltók a kiszáradt erdőkben szinte megállíthatatlanul terjedő tüzekkel. A 27 ezer fős, főleg idősek által lakott Paradise városa teljesen elpusztult, egyetlen épülete sem maradt épen. A halálos áldozatok száma már meghaladja az ötvenet. Sokan a házukban vagy az autójukban váltak a tűz áldozatául. Paradise valószínűleg soha nem épül már újjá, az túl költséges és hosszadalmas volna…

A kaliforniai erdőtüzeket természetesen távérzékelő műholdakkal is figyelték. Mi itt európai Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdképeket mutatunk be. Az első, a csúszka segítségével összevethető képpár a nagy látómezejű Sentinel-3 műholdak OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) kamerájának két egymás utáni napon felvett, hamis színezésű képeiből készült. Míg november 7-én még nem volt tűz s így nem látszott a Paradise-t is elpusztító úgynevezett Tábortűz (Camp Fire) gomolygó füstje, addig másnapra már több mint 200 km-en át követhető a füstfelhő a műholdfelvételen.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Nagyobb felbontással mutatja a területet a Copernicus program Sentinel-2 műholdpárosának két képe. Az egyik itt is a tűz előtti napokban, november 6-án készült. A felhő- és füstmentes ég alatt akkor még jól látszik a később teljesen leégett város. (A kép közepén a nagyobb település Chico, mellette keleti irányban fekszik Paradise). A másik műholdkép a november 11-ei állapotot mutatja. A feltűnő füstfelhő mellett a színezéssel kiemeltük a még akkor is aktívan égő tüzeket, a terület keleti szélén.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Főleg a füstmentes, november 6-ai képen, jobbra lent feltűnik az Oroville-víztározó, amelynek két évvel ezelőtti kiszáradásáról, majd újratöltődéséről 2017 elején egy blogbejegyzésünkben írtunk. A mostani Sentinel-2 képek tanúsága szerint ismét igencsak alacsony a vízszint a tározóban, ami a tüzeket elősegítő tartósan száraz időjárás ismeretében nem meglepő.

Kapcsolódó linkek:

Új légszennyezők a célkeresztben

Posted on Leave a comment

A légszennyezés komoly környezeti probléma, a becslések szerint csak Európában évente mintegy 400 ezer ember életét rövidíti meg. Az európai Copernicus földmegfigyelő program levegőszennyezettséget mérő műholdja, a Sentinel-5P 2017 októberében állt pályára. A fedélzetén elhelyezett Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométer minden korábbi műholdas műszernél érzékenyebben és nagyobb térbeli felbontással képes információval szolgálni az egyes légköri gázok globális eloszlásáról. A Sentinel-5P rendszeres adatszolgáltatása idén júliusban indult, a szén-monoxid (CO), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ózon (O3) koncentrációját mutató térképek rendszeres közzétételével. A műhold adatainak egyik legnagyobb felhasználója a Copernicus Légkörfigyelő Szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS). A légköri aeroszolokra és a felhőzetre vonatkozó információt is megosztanak a műhold méréseire támaszkodva.

A levegőbe kerülő formaldehid oszlopsűrűségének globális térképe, 2018. január és augusztus közötti átlagértékekkel. A színskála az egy négyzetcentiméter alapterületű levegőoszlopba eső molekulaszámot jelöli. A formaldehid például erdőtüzek következtében és fafeldolgozáskor jut a levegőbe, de megtalálható kipufogógázban és cigarettafüstben is. A metán és egyéb szerves vegyületek oxidációjának köztes vegyülete, rákkeltő anyagként tartják számon. Bár a molekula viszonylag rövid életű a levegőben, szerepet játszik a szén-monoxid keletkezésében. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: BIRA–IASB / DLR)

Október közepétől a kén-dioxidra (SO2) és a formaldehidre (CH2O) vonatkozó adatokat is közzéteszik a Sentinel-5P méréseire alapozva. A Föld körüli pályáról végzett átfogó műholdas mérések és a fejlett számítógépes modellezés együtt az egyetlen használható módszert adják arra, hogy az egész Földre vonatkozó levegőszennyezettségi információhoz jussunk. Rövid távon ez az előrejelzések, figyelmeztetések kiadása miatt fontos. Hosszabb távon olyan döntéseket alapozhat meg, amelyekkel a szennyezés csökkentését, megszüntetését érhetjük el.

A kén-dioxid a természetben vulkáni tevékenység nyomán kerül a levegőbe, de az ipari tevékenység, az autóközlekedés, s általában a kőolajszármazékok elégetése is nagyban hozzájárul a levegőbe kerüléséhez. Savas esők kialakulásához vezet, belélegezve egészségkárosító hatású. A térkép a Perzsa-öböl és India térségét mutatja, a Sentinel-5P 2017. november és 2018. július között gyűjtött adatai alapján a kén-dioxid átlagos oszlopsűrűségét ábrázolja. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: BIRA–IASB / DLR)
A guatemalai Fuego-vulkán 2018. június 3-án váratlanul kitört. A mostani volt 1974 óta a leghevesebb aktivitása. A Sentinel-5P mérései alapján készült képen a kén-dioxid eloszlása látható. A vulkáni felhők kiterjedése, mozgása a légi közlekedés szempontjából sem közömbös. A kén-dioxid-térképeken a színskálák az oszlopsűrűséget Dobson-egységekben (DU) mutatják. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: BIRA–IASB / DLR)

A Sentinel-5P közel valós időben rendelkezésre bocsátott adatain alapuló operatív szolgáltatások nem csak a hatóságokat segítik, de igen hamar eljutnak az egyes európai polgárokhoz is, például a levegő szennyezettségéről informáló okostelefonos alkalmazások révén.

Kapcsolódó linkek:

Kiotó és Oszaka

Posted on Leave a comment

Kiotó (Kyoto) és Oszaka (Osaka) két közeli nagyváros Japánban, Honsú (Honshu) szigetén, Tokiótól nyugati irányban. Az itt bemutatott, feltűnően hamis színezésű Sentinel-2B műholdképen az előbbi jobbra fent, az utóbbi balra lent látható. Az 1,5 millió lakosú Kiotó és a 2,7 milliós Oszaka a szigetország legnépesebb települései közé tartoznak. Persze mindkettő jóval kisebb, mint a főváros, hiszen Tokióban és vonzáskörzetében összesen 38 millióan élnek, ami így a Föld legnépesebb metropoliszának számít.

Kiotó és Oszaka környéke a 2018. május 11-én készített Sentinel-2 műholdképen. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Kiotói prefektúra területén változatos a táj képe, hegyektől és bambuszligetektől kezdve vízesések és erdőségek is találhatók itt, a nagyváros mellett. A 13 hullámhosszon érzékeny Sentinel-2B felvételeinek színeit úgy kombinálták, hogy a növényzet rikító kéknek tűnjön. A beépített területek viszont sárgás-vöröses árnyalatokban látszanak. A színezés segítségével jobban kiemelhetők a felszínborítás különbségei, és látványosan kitűnnek a sötét vízfelületek is.

Japán területének közel háromnegyedét hegyek borítják, de 10%-nál is kevesebb a vízfelületek aránya. Kiotótól északkelete a Biva-tó (Biwa) egy részlete látható, amely már a szomszédos Siga (Shiga) prefektúrához tartozik. Ez a maga teljes 672 km2-es területével legnagyobb kiterjedésű tó Japánban. A vidékről származik napjaink népszerű ételének, a szusinak az egyik előhírnöke.

Kiotót sok turista látogatja, Japán kulturális fővárosának is tartják. Oszaka viszont a gasztronómia szerelmeseinek kedvelt úti célja.

A kép október végén az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatában is szerepelt, abból az alkalomból, hogy idén október 29. és november 2. között Kiotóban gyűltek össze a 2015-ben alapított GEO (Group on Earth Observations) képviselői. A nemzetközi szervezet idei munkahetének hét fő témája a földmegfigyelés hasznosítása volt, beleértve a katasztrófa-megelőzést, a klímavédelmet és a fenntartható fejlődést.

Kapcsolódó linkek:

Többet szeretne tudni a Copernicusról?

Posted on Leave a comment

Egyetemi hallgatók, vállalkozók, alkalmazásfejlesztők, tudományos kutatók és más érdeklődők nem maradnak magukra, ha némi angol (esetleg francia) nyelvtudással felvértezve fel szeretnék fedezni, milyen lehetőségeket kínál számukra az Európai Unió (EU) földmegfigyelési programja. Nem csak a Copernicus adatai érhetők el szabadon, de a használatukat elősegítő információs anyagok is változatos formában, ingyen vagy nagyon alacsony költséggel hozzáférhetők. Az EU Copernicus programjának honlapján, a Copernicus Observer rovatban nemrég nem kevesebb mint tíz ilyen lehetőséget gyűjtöttek össze. Ezek közül a webes oktatási és képzési anyagok közül mutatunk be ízelítőül mi is néhányat.

A Copernicus Youtube-csatornáján közel 70 oktatóvideó, előadás, interjú és bemutató érhető el, a témák az adatok elérhetőségétől kezdve az alkalmazásokon, a Copernicus szolgáltatásain keresztül a finanszírozási lehetőségekig terjednek.

Mauro Facchini (DG GROW) áttekintő előadása a Copernicus programról

Az Európai Bizottság által támogatott szolgáltatás, a Copernicus Research and User Support (RUS) célja az új Copernicus felhasználók információval való ellátása. Az online oktatási (e-learning) kurzusok és képzési (webes szemináriumi) anyagok mellett szakértői segítségért is lehet fordulni hozzájuk.

A Sentinel műholdas adatok feldolgozására alkalmas szabad, nyílt forráskódú SNAP (Sentinel Application Platform) programcsomag használatába nyújt bevezetőt a STEP (Science Toolbox Exploitation Platform), amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) üzemeltet. A programokhoz közös platformot nyújtó SNAP három egységből áll, amelyek rendre a Sentinel-1, -2 és -3 műholdas adatok feldolgozására alkalmasak. Bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre oktatóanyagok és dokumentáció a programok használatához.

A világ leghosszabb tengeri hídja

Posted on Leave a comment

Kína délkeleti részén Hszi Csin-ping elnök részvételével október 23-án avatták fel azt az 55 km hosszú útvonalat, amely a három nagyvárost, Makaót, Csuhajt (Zhuhai) és Hongkongot köti össze. A hídszakaszok között 6,7 km hosszan egy víz alatti alagút is található, amely két mesterséges sziget között épült meg. A rekordhosszúságú tengeri autópályahíd a Dél-kínai-tenger egyik öblét szeli át kelet–nyugati irányban, a Gyöngy-folyó (Csucsiang, Zhujiang) deltatorkolatában.

A Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd (Hong Kong–Zhuhai–Macau Bridge, HZMB) (Kép: hzmb.org)

Az új útvonal segítségével jelentősen csökken az utazási idő a metropoliszok között. Csuhajból például egy óra alatt elérhető a hongkongi repülőtér, ami eddig négyszer annyi időbe telt. A régió gazdasági fejlődésére, a kapcsolatok szorosabbra fűzésére is jótékony hatással lesz a híd. Ezt az egykori brit gyarmat, az immár kínai fennhatóság alatt levő Hongkong lakói nem feltétlenül fogadják osztatlan lelkesedéssel.

A híd építésének története határidő-hosszabbításokkal, költségtúllépésekkel, balesetekkel és korrupcióval volt terhelt. Eredetileg két évvel ezelőtt kellett volna elkészülnie, a szerkezet 2017 novemberére állt össze, és végül 2018 októberében lehetett végigautózni rajta.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdjai ideálisak a híd építésének nyomon követésére. A tengervízről a műhold irányába lényegében nem verődnek vissza az oldalirányba lebocsátott radarjelek. Az épített szerkezetekről viszont erős radarvisszhang várható. Így a hídszerkezet kontrasztosan látszik a víz sötét háttere előtt.

Az építkezések a kínai oldalon 2009 decemberében kezdődtek. Az első, A jelű Sentinel-1 műhold 2014-ben állt pályára, az év vége felé kezdte meg szolgálatszerű működését. Alább két, több mint 3 év időkülönbséggel készült, a különböző polarizációjú radarjelek felhasználásával színezett Sentinel-1 képet mutatunk be. Ezek a csúszka mozgatásával egyszerűen össze is hasonlíthatók.

Egy 2015. júniusi és egy idén októberi Sentinel-1 radarműholdas kép összehasonlítása a hídról és környékéről. Feltűnő, hogy 2015 közepére még nem készült el végig a hídszerkezet. Az átadásra is maradt „folytonossági hiány”, de a jobb oldalt felül megszakadó fehér sáv épp az a szakasz, ahol a forgalmat az alagútba vezetik – az pedig természetesen nem látszik a műholdképen. Érdemes még felfigyelni a vízen elszórtan látható pontokra. Ezek egyrészt a felvételek idején arra járó hajókat jelzik. Másrészt a 2018-as radarképeken, középen alul már látszik sok, egyenletes távolságokban, rácsszerű geometrikus mintázatba rendeződő pontsor. Ezek a tengerre telepített szélfarmok turbinái, amelyeket az elektromos energia termelésének szolgálatába állítottak. A bal alsó sarokban Makaó nemzetközi repülőterének tengerre épített futópályája feltűnő. Makaótól északra fekszik Csuhaj, Hongkong pedig az öböl túlpartján, keletre, a képen jobb oldalt terül el. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2015, 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek: